Üllői úti fák: kinek verset, kinek fákat, kinek egy zenekart juttatja ez eszébe. És az, hogy üllői úti vitorlák? Na? Semmi? Pedig egy irodaház eszünkbe juthat. Az Üllői út 48 szám alatt egy nagyon színvonalas irodaház épült fel 2009 végére.

(kép: Bujnovszky Tamás, Octogon)

A helyszín remek választás. Tömegközlekedéssel nagyon jól megközelíthető (villamos, metró jár arra), az egyik oldalon a ferencvárosi rehabilitáció áll, a másik oldalon a Corvin-Szigony projekt. Az Üllői út (valamint folytatása) jelenti a kapcsolatot a reptérrel, ám még mindig belvárosi a helyszín. Úgy jósolják, hogy a következő irodaház-favorit az Üllői út lesz a válság után.

A tervezők Bolla Ákos, Szabó Dávid és Litkey Csaba (Bolla & Litkey Építész Stúdió ) voltak. Az "A" kategóriás irodaház fő hangsúlya - a telek elhelyezkedéséből következően az Üllői útra néző homlokzat lett. Az első gondolat az volt, hogy a beözönlő autóforgalom lassulását jelenítsék meg azáltal, hogy a homlokzatot kiadó lapok egyre sűrűbben (és magasabban) jelennek meg. Ebből fejlődött tovább a végleges "vitorlás" forma. Mai anyagokkal, 21. századi formákkal alakították ki az óriási üvegfalat, amely 4 vitorlát formáz. Az üveglapokon mintázat fut végig - fákat rajzoltak ilyen módon az üveglapokra, a fent említett híres üllői úti fákat idézve meg ilyen formában. Kár, hogy az üvegfelületek törései és tükröződései miatt ez nappal nem érvényesül eléggé. A 4 vitorla azonban így is nagyon karakteres "jellé" alakította a házat. Pláne éjszaka, amikor színváltós fénycsík "folyik végig" a homlokzaton - ez ma nagyon divatosnak számít, talán lassan már sok is lesz a fénylő, színváltó homlokzatokból Budapesten. Az üveg-vitorla fal egyben a ház árnyékolását, temperálását is szolgálja. A homlokzat elnyerte a Magyar Üvegipari Szövetség Innovációs Különdíját az ALUTA 2009. évi Építészeti Pályázatán.

A Kisfaludy utca sarkánál egy hatalmas "oszlop" fut fel - erre lehet elhelyezni a bent "lakó" cégek és az irodaház tábláit, világító feliratait. Nem oszlop ez, hanem egy óriási kürtő. A beruházáskor ugyanis újjá kellett építeni a 3-as metró és a környező pince-óvóhelyek szellőzőit, és ezeket rejti ez a kürtő. (Hasonló megoldással találkozhatunk a Kempinski szálló Miatyánk utca felőli oldalán is.) Ez egyébként külön műtárgy, amit elkészülte után át kellett adni a BKV-nak.

A beruházó a BIF, a kivitelező a KÉSZ, a mélyépítő a Swietelski volt. A bokrétaünnepséget 2009. március 11-én tartották, az átadás 2009 december elején történt meg. A 6181 négyzetméter kiadható területet ajánló, összesen 13 ezer négyzetméter összterületű irodaház legelegánsabb, kiemelt tere a recepció fogadótere. Itt borvörös fal, fehér mennyezet, valamint szürke járólapok és recepciós pult fogadja a betérőt. A ház belsejében egy kis belső kertet is ki lehetett alakítani - jó lesz majd dohányzó helynek, de a bevilágítást is nagyban elősegíti. Innen fentről azt is jól látni, hogy nyolcvan (!) kéményt kellett megmagasítani a környező házakon, hogy az EU szigorúbb normáinak megfeleljenek. Ehhez egy kéményseprő-járda is épült odafent. Odalent pedig az utcafronton néhány üzlethelyiséget is kialakítottak - kíváncsi leszek, mi nyílik majd bennük.

Az építés közben tavaly jártam arra, és meglepetten vettem észre, hogy egy alabárdos kis muki kínál nekem rég megszűnt biztosítást. A ház előtt ugyanis hirdetőoszlop állt, és a rengeteg ráragasztgatott plakát szépen konzerválta a szocialista hirdetéseket. Remélem, megmaradnak valahol, valahogy. A másikon régi-régi hirdetés bíztat: Kezdje a Skálánál! Az FHB költözött be az épületbe (egyedüli bérlőként), a hirdetőoszlopok zöld-piros sávokkal lettek bevonva. De a régi reklámok még ott vannak alattuk, és remélhetőleg meg is maradnak. Kár lenne nélkülük, ugye?

Források:
http://www.b-l.hu/
http://www.octogon.hu/uvegvitorlakon+az+ulloi+uti+fak+-+u48+corner+center+2.html
http://www.epiteszforum.hu/node/6784
http://www.retronom.hu/node/8891
http://www.retronom.hu/node/8888
http://www.iroda.hu/office.php?id=352
http://www.epulettar.hu/cikk/2147.aspx
http://www.epulettar.hu/cikk/69.aspx

Úgy két hete kaptam ezt a felhívást a Civilek a Palotanegyedért Egyesülettől. A józsefvárosi civilek azt szeretnék elérni, hogy a Nemzeti Múzeum kertje ne legyen többé lerobbant autóparkoló, kapja vissza eredeti fényét. Az alábbiakban a teljes nyílt levél olvasható. Ha valaki szeretne csatlakozni a kezdeményezéshez, az egyesulet (kukac) palotanegyed.info címen elérheti a szervezetet. Aláírásokat gyűjtenek két helyen is: a Sexardicum Borkereskedésben a Krúdy utcában, és a Lumen Galériában a Mikszáth téren. Jöjjön tehát a levél:

NYÍLT LEVÉL

DR. HILLER ISTVÁN MINISZTER ÚRHOZ

A MÚZEUMKERT LAKOSSÁGI HASZNÁLATA ÉRDEKÉBEN

Tisztelt Miniszter Úr!

A Palotanegyedben élők, dolgozók, tanulók és a nap mint nap itt megfordulók nevében keressük meg Önt, mint a Magyar Nemzeti Múzeumot fenntartó Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjét.

Történészként Ön legalább annyira ismeri a pesti Belváros és így a Belső-Józsefváros, azaz a Palotanegyed történetét, a magyar históriában játszott szerepét, mint amennyire mi magunk büszkék vagyunk szeretett városrészünkre. Világot járt emberként, az európai és a tengerentúli jó példákat látva pedig nyilván megérti azt az törekvésünket, amellyel a klasszicista városmag élhetősége érdekében minél nagyobb zöld felületet, belvárosi kertet szeretnénk mi, civilek használni.

A Nemzeti Múzeum vezetése azonban – rácáfolva a Palotanegyed létrejöttében játszott másfél évszázaddal ezelőtti példamutató szerepére – kirekeszti az itt élőket a Múzeumkertből.

Ma a kert összterületének csupán kicsinyke részét használhatják eredeti céljára a pihenésre, feltöltődésre, kikapcsolódásra vágyók a világváros lüktetésében: a Múzeumkert ugyanis korábbi létéhez méltatlan módon parkolóként funkcionál, miközben a Múzeum mögötti Pollack Mihály téri modern mélygarázs évek óta kihasználatlanul üzemel.

Vajon a Múzeumban dolgozók tudatában vannak-e gyönyörű munkakörnyezetük adta lehetőségeknek? Nagy visszhangot keltett, óriási nézettséget jelentő kiállítás látogatói a Múzeum impozáns épületéből kilépve benzingőzös levegőjű, végeláthatatlan autósorok látványába ütköznek ott, ahol 30 éve még vidám gyermekek kacagásától hangos játszótér volt. Vajon olvasták-e valaha is Kubinyi Ágoston, a Múzeum igazgatójának kérvényét 1851-ből, amelyben a rettegett Helytartótanácshoz fordult, hogy a kert parkosítása javára koncerteket szervezhessen? És vajon tudnak-e arról, hogy 1857-ben, a munkálatok elkészültekor a sajtó így tudósított: „Hisszük, hogy a pesti közönség részvéte, tovább is nyilatkozni fog e szép hely iránt, mely hivatva van arra, hogy idővel a főváros egyik legszebb sétánya legyen”? Vajon méltóan védjük és ápoljuk-e örökségünket és ezzel hagyományainkat, történelmünket, amikor a Múzeum filléres gondjai miatt engedjük parkolóvá silányítani azt a helyet, ahol római szarkofágok, Hermann Ottó és más neves elődök mellszobra előtt tiszteleghetne az utókor?

Tisztelt Miniszter úr, kérjük, támogassa a zöld környezet használatára irányuló lakossági igényeket!

Támogassa a kisgyermekek, a kismamák igényét a tiszta, friss levegőre, védett, zárt és biztonságos környezetre, ahol csak a vidám gyermekzsivaj hallatszik!

Támogassa a negyedbeli kisiskolások igényét a szabadidő egészséges környezetben való eltöltésére!

Támogassa a nyugdíjasok igényét a nyugalomra, a kert jellegéből adódó ódon, megállapodott hangulatra!

Támogassa a Múzeumkert közvetlen környezetében lakók igényét a közbiztonságra, hogy ne kelljen drogosokat, iszákosokat, alkoholistákat kerülgetniük a kerten átvágva és ne hajléktalanok üssenek tanyát az elhanyagolt kertszakaszon!

Támogassa a Palotanegyedben élők igényét, akiknek városrészében a Múzeumkert az egyetlen nyilvános zöldterület!

Segítsen abban, hogy a Múzeum munkatársainak a parkolási nehézségei megoldódjanak, s a Múzeumkertben a kiállítások látogatói méltó környezetben cserélhessenek eszmét nemcsak Arany János szobra mellett, de a parkosított kert sok szép pontján! Segítsen, hogy gyerekeink, unokáink, dédunokáink biztonságos keretek között újra birtokba vehessék azt a helyet, ahol mi oly sok emléket megéltünk!

Tisztelt Miniszter Úr, kérjük, szüntesse meg a Múzeumkertben a gépkocsi-tárolás lehetőségét, egyúttal kötelezze a Múzeumkert kezelőjét a terület jó karban tartására, biztonsági őrrel való őrzésére és megvilágítására!

Egyesületünk örömmel nyújt segítséget a Múzeumkert rehabilitálásában és szívesen vállal tevékenyen részt a régi-új funkció kialakításában – korábbi, más területen végzett, sikeres erőfeszítésekhez hasonlóan -, hiszen céljaink között kulturális és természeti örökségünk védelme kiemelten szerepel!

Budapest, 2009. július 25.

CIVILEK A PALOTANEGYEDÉRT EGYESÜLET

Akasztják a hóhért. A málna eszi a macit. A lekvár teszi el a nagymamát. Ilyesmik jutottak eszembe, amikor a Főviformról írtam ezt a cikket. Hisz elvégre ők szoktak tájékoztatni minket. Május 16-a Magyarországon a közszolgáltatói nyílt nap, ez alkalommal járhattunk náluk, a forgalomirányítási központ épületében. Vizelyi Márta volt a kalauzunk - ismerős a név, ugye?

Az előtérbe belépve elöntött az érzés, hogy miközben a világ óriásit változott, ez a ház még mindig a szocializmusban él. Az enteriőr gond nélkül fogadná be Kádár Jánost akár ma is. A Fővinform 1982-ben jött létre, a BKV adott hozzá épületet - ma is a BKV épületében vannak, a Forgalomirányító Központban - ez az a szoci épület, ami a Baross utca és az Üllői úti kis köz egyik oldala. Csak az 5. szint egy szeglete az övék, meglepően kis helyen dolgoznak.

Az információs szolgálat sok adatot kap, mégpedig ilyeneket:

-Főpolgármesteri hivatal: építkezések, lezárások
-BKV: forgalmi helyzet, tömegközlekedési események, terelések stb.
-Rendőrség: balesetek, rendezvények
-az úton közlekedők is bejelentkezhetnek
-Közművek lezárásai (pl. csatornázás, szerelés miatt)

Mindez a sok adat aztán náluk kerül be egy központi adatbázisba. Egy napra átlagosan 120 esemény jut, naponta kb. 20 új hír érkezik be. A pillanatnyi helyzetről kamerák erdejével is tájékozódhatnak. A monitorokon mi is láthattuk, hogy mi a forgalmi helyzet éppen az Erzsébet hídon, a Blaha Lujza téren, a Széna téren vagy éppen a Kosztolányi-Bocskai kereszteződésben. Kb. 1000 jelzőlámpás csomópontból van információjuk, egy részüket a BKV és a Rendőrség együtt használja. (Az első rendszer még 1966-ban készült el az akkori Tanács körút 2. alatt, 4 kamerával.) Az újabb kamerák már elforgathatók és zoomolhatók is. A régi U-TV kamerarendszer mára igen elavulttá vált.

A bejövő infókat aztán rendszerezve küldik tovább a médiának. Kapnak adatot a rádiók, a honlapok, a tévé-csatornák, a nyomtatott sajtó és persze a fovinform.hu portál is. És a helyzet egyre bonyolultabb: míg 1982-ben még csak 8 adás volt naponta, ma már kb. 200 van! Közben nézegettem a kis leveles fiókokat az irodában. Szinte már vicces volt, hogy a nevek milyen ismerősek, pedig akkor jártam ott először. Fuchs Tamás, Lorencz Pálma, Zdroba Gyula, Pográcz Dániel, Havasi Zsolt, Vizelyi Márta - és a vezető: Rosta Mariann. Az iroda semmi különöset nem mutat: a fehér álmennyezet, a padlószőnyeg, a bükk színű irodabútorok, a szalagfüggöny és a fehérre festett fal bármelyik irodában lehetne. A monitorok, egy óriási lapostévé, a stúdiószoba és az egyedi készülékek árulják el igazán, hogy egy meglehetősen egyedi munkahelyen járunk. A Magyar Rádióval van közvetlen kapcsolat, a többiek telefonon tudnak kapcsolatot tartani, anyagot átvenni.

A Fővinformot annak idején a főváros hozta létre, de a BKV az üzemeltetője. Néhány éven belül szeretnék megvalósítani, hogy a Fővinform, az Útinform és a nagy vállalatok (Malév, FKF, Volán, MÁV) információs szolgálatainak infói egy helyre, egy új központba fussanak be. És akkor elég lenne egy telefonszámot megjegyezni és felhívni. Útban kifelé azon tűnődöm, hogy miért nincs ez így már vagy két évtizede, miközben a földszinti aula fekete falburkolatait és rácsos mennyezetét bámulom.

Korábban már volt szó arról (Budapesti főutcán - gyalog) , hogy az ötödik kerületben nagy átalakításokba kezdtek: csökkentett autóforgalmú, nagyobb járdákkal rendelkező utcákat alakítanak ki. A belső utcák az új rendben már nem lesznek alkalmasak menekülőútvonalnak, az egyirányú utcák rendjét úgy alakították ki, hogy minden utca megközelíthető legyen, de csak a helyi lakosoknak lesz érdemes behajtani.

Hasonló projektbe fogott Józsefváros is. A józsefvárosi Önkormányzat az Európa Belvárosa Budapest Programmal EU-s pályázaton indult, ami a Palotanegyed (Belső-Józsefváros) kulturális-gazdasági rehabilitációját célozza meg. A program keretében kiemelt szerepet kapnak a közterek, amik a megújulást követően - a remények szerint – aktív közösségi térré alakulnak, ahol a helyi lakosok és ide látogatók szívesen tartózkodnak.

 A változások lényege ugyanaz: csökkenteni a kisebb utcákban a forgalmat, nagyobb teret adni a nem autós közlekedésnek. Az érintett utcaszakaszok díszburkolatot kapnak (járda és úttest: beton térkő, parkolósáv: nagykockakő), a közműhálózat függvényében földbe ültetett vagy dézsás fák kerülnek kihelyezésre, továbbá utcabútorok (a helyi lakosok kérésére a jelenleginél több szemétgyűjtő kosár; padok) és megújul a közvilágítás. A kényelmesebb gyalogos forgalom érdekében az utcák többségében csak egyoldali parkolás lesz, illetve biciklitárolók is létesülnek. A változások az alábbiakban foglalhatók össze:

1) A Krúdy Gyula utca déli vége (a Mikszáth tértől) teljesen sétálóutcás lett június 13-án.

2) A Bródy Sándor utca irá utca iránya megváltozott, egyirányú lett a a Pollack Mihály tértől mindkét irányba, azaz a tér felől érkezők jobbra végigmehetnek a Gutenberg térig az egyirányú Bródy Sándor utcában, vagy egyenesen tovább a Puskin utcán kimehetnek a Rákóczi útra, vagy balra kanyarodva kijuthatnak a Múzeum körútra.

A június 13-ától életbe lépett
forgalmi rend - katt a képre!

A 2010-ig tartó első ütemben további változások is jönnek. A Gyulai Pál utca forgalma megváltozhat. Jelenleg a Kőfaragó utca felől egyirányú a Rákóczi út felé. A tervek szerint itt az alábbi változások lesznek: 1) A Szt. Rókus kórház előtti rész (Rákóczi út - Stáhly u. között) sétálóutcává vagy csökkentett forgalmúvá alakul. A kórházkerítést a lakók többsége szeretné megtartani, kérdés, hogy csak este, vagy nappal is zárva tartják-e majd a kórház kertjét, illetve hogy lesz-e őr ("csősz") a parkban. 2) A Kőfaragó utca felé tovább egyirányú, csökkentett forgalmú lesz, és ide valódi (nem dézsás) fák is ültethetők majd.

Ilyen lesz

A Vas utcában a Rákóczi úttól a Színművészeti Egyetem bejáratáig a Vas utcára merőlegesen lehet jelenleg parkolni. Itt kerül kialakításra sáv a tervek szerint. Így az eddig egyirányú utca kétirányúvá válhat, a járdán még így is marad annyi hely, hogy dézsába ültetve fákat lehessen az utcát elhelyezni. A Rákóczi úti torkolatnál gyalogos-átkelőhelyen lehet átmenni. A Kőfaragó utca is csökkentett forgalmú, változatlanul egyirányú, egy oldalon parkolós kialakítású lesz. A Gutenberg téren a néhány éve felújított park megmarad, az árkádok előtti része sétálós lesz. Lakossági javaslat hangzott el a szelektív hulladékgyűjtők és a kutyafuttatók felszámolásáról, döntés még nem született. A Pollack Mihály téri mélygarázs kedvezményes bérletet ajánlott fel a lakóknak esti parkolásra (valószínűleg 18-8 óráig). 10000 Ft+ÁFA a kedvezményes díj egy hónapra. A helyi lakosok matricás bérletet kapnak, amivel ingyen parkolhatnak a saját lakóhelyükhöz tartozó zónában.

Tervek vannak arra is, hogy a József körúton lehessen kis ívben jobbra kanyarodni a Baross utcába. Ez ügyben még nem született döntés, ráadásul a kerület és a főváros együttes döntése szükséges hozzá. A Pollack Mihály teret is tervezik újra átalakítani, erre azonban 2010. december 31-ig biztos nem kerül sor. Az viszont már biztos, hogy a Baross utca Kálvin téri torkolata teljesen sétálóutcás lesz, innen az autóforgalom teljesen kiszorul.

Az felújítási munkálatok több ütemben zajlanak, elsőként a Mária utca kerül sorra, előreláthatólag ez év szeptemberében. A további utcákban a pályázat elnyerését követően, jövő tavasszal kezdődnek meg a munkálatok és terveink szerint még 2010-ben le is zárulnak.
 

"Tudod, hol árultak "szagtalan szoba űrszékeket, egészen érczből,

bőrvánkossal és kettős zárral" a századfordulón? Vagy hallottad már,

hogy Bottlik doktor hogyan szöktette meg tulajdon szerelmetes

feleségét a saját válóperük alatt? Ha nem, és kíváncsi vagy, gyere velünk

mindezt kinyomozni!"

2009. május 9-én az ImagineBudapest néven formálódó új, városi sétákat kínáló csapat sétáján vehettünk részt. Az erről szóló beszámoló következik: PR szagú cikk helyett az épületekre koncentrálva. Nem kaptam érte pénzt, őszintén mondom: érdemes benézni hozzájuk! Jelenleg 3 sétát kínálnak: Üzenő falak, Belvárosi templomtúra, és Titkos kertek és terek címmel. Mi az "Üzenő falak - avagy az épületdíszek titkos nyelve" sétán vettünk részt.

A séta az Iparművészeti Múzeum elől indult. Az épület homlokzatán két évszám is szerepel: 1893 balfelől, 1896 jobbfelől a bejárati rész felett. Ezek a legkönnyebben megfejthető jelek: az építés kezdetét, és az átadás évét jelölik a mázas kerámia feliratok. A bejárat felett, középen, még egy feliratot látni: "Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum". Világos. De azt már kevesen tudják, hogy egy hasonló felirat a Kinizsi utcai oldalon is látható: "Orsz. Magy. Iparművészeti Iskola". Merthogy eredetileg itt nem csak múzeum, de iskola is volt, ahol a silány tömegtermeléssel szemben vívták (már akkor is) harcukat az iparművészek a kiemelkedő alkotások bemutatásával, oktatással, a közízlés formálásával. Az épület Lechner Ödön egyik első magyaros szecessziós stílusú épülete - szoros stílusbeli rokona a szintén általa tervezett Földtani Intézetnek. Lechner művészetére áttételesen az indiai kultúra is hatott, ez az ablakok cikk-cakkos vonalain és a kupolán is észrevehető. A tervező maga is elismerte, hogy az épület összhatásában "túlságosan indus" hatást kelt. Pedig a díszítő motívumok zöme a magyar népművészetből ered, ezeket igyekezett Lechner díszítésként felhasználni - igaz, népi jelentésük nélkül. Tulipánnal díszít, de itt a tulipán már nem mint a nőiesség szimbóluma jelenik meg. Az épület tömege, részei is beszédesek. A bejárati tér középrizalitja arról árulkodik, hogy belépve egy nagy terem fogadja a vendéget. Az oldalhomlokzat egyenletes tagolása pedig arról árulkodik, hogy mögötte hasonló nagyságú helyiségek vannak - és tényleg, itt vannak a műhelyek, az irodák, a tantermek, illetve néhány szoba ma raktárként funkcionál. A kupola körül 4 szobrot pillanthat meg, aki a magasba emeli tekintetét. Oppenheimer Ignác alkotásai allegórikus figurák, és az iparművészeteket jelenítik meg: a díszítő szobrászatot, a keramikusságot, a textilművészetet (a figura kezében hosszú orsó van), és az ötvösséget - jobbról balra haladva.

A múzeummal pont szemben található egy világoskék-világossárga homlokzatú neobarokk épület - ez már előbb itt állt, mint a múzeum. Az épület tetején látható felirat jól jelzi az egykori tulajdonost. Itt volt ugyanis Heinrich Alajos vaskereskedése. Először az Erzsébet híd közelében laktak, de a terület rendezésekor költözniük kellett, így kerültek ide. Egy helyen volt minden: itt is laktak ők is és az alkalmazottak is, és itt voltak a raktárak is, tehát az üzletet is itt bonyolították. Nem is rosszul: a kerület virilistáinak listáján ők voltak az ötödik legtöbb adót fizetők. Ennek dacára az Üllői út felé néző homlokzat elegáns, de nem hivalkodó. Az épület tetején allegórikus figurák sorakoznak. A kézben tartott kalász a bőség allegóriája. A szárnyas sisak Hermész (görög) / Merkúr (római) isten ismertetőjele - ő többek között a kereskedelem istene. A kaptár alakú perselybe pénzt dobó figura a takarékosságot jelképezi. A szövés-fonás pedig a szorgalom allegóriája. Az első emeleti erkély alatti oroszlánok a bejáratot hivatottak védeni - az oroszlán az erő és a hatalom szimbóluma, nem véletlenül választották címerállatul a középkor királyai. (Ld. még Lánchíd.) Az udvarba belépve jobbra egy kút figyel a falon. A csaptelep nem annyira korabeli, de a felirat még megvan: ez Zellerin Mátyás kútja. A bádogos-ércműves mester referenciái között találhatjuk az Operaház világítását, de a tatabányai turulmadár-szobor is az ő alkotása. A Mária utca felé 1913-ban épült szecessziós stílusú toldás. Ebből az épületből sugározzuk nektek a 90,3-as frekvencián a hetiBeton c. műsorunkat péntek reggel 7-től 8-ig, remélem, hallgatjátok!

A Mária utca és a Pál utca sarkán álló ház lerobbant állapotában is felidézi egykori szépségét. A neoreneszánsz stílusú házon a 3-4. szint között Vénuszt és Cupidót ábrázoló domborművek láthatók a homlokzaton. Ezekről nem érdemes túl nagyokat zengeni: tulajdonképpen korabeli tucatalkotások, valószínűleg "katalógusból rendelhető" művek voltak. Ez persze azt is jelenti, hogy itt nincs semmiféle szimbolikus utalás, a domborművek simán csak díszítmények a házon.

A Mária utca és a Csepreghy utca sarkán álló épület lecsapott sarkát hatalmas címer díszíti. Ez nem családi címer, mindössze annyit jelent, hogy a megrendelő "emelkedett szellemű", a művészetkre és a kultúrára nyitott személy. Hasonló címert találni a Műcsarnok oldalán is - ha arra jársz, keresd meg!

A Csepreghy utca 4. alatti épület neobarokk stílusban épült - ennek karakteres jegyei a kiugró középrizalit, a barokk csiga és az ablakkeretek. Mint egy barokk kastély kicsiben. A ház bérpalotának épült. Ezekben a beruházó jellemzően magának is kialakított egy tágas lakást a "belle étage"-on, azaz az első emeleten, utcára néző ablakokkal és erkéllyel, és akár 5-6 szobával. A szalon az erkély mögé került. (A bérházakban többféle lakás épült, de nincs ilyen kiemelt lakás. A bérkaszárnyáknak csúfolt házak képezték a kategória legalját, ezekben sok kicsi, komfort nélküli lakás épült.) A ház homlokzatán a WJ monogram utal Walla Józsefre, a beruházóra. Walla nagy cementgyáros volt, saját kavicsbányájuk is volt, és burkolatokkal is kereskedtek. Lépcsőházak terazzói, házak burkolatai fűződnek nevéhez. (Ld. még Törökbálint, Walla-ház: ma kályhamúzeum.) Ő egyébként nem itt, hanem a Rottenbiller utcában lakott. Lányát Róth Miksához adta, de a család jó kapcsolatot tartott fent Alpár Ignáccal is. Így nem is csoda, hogy ezt a házat is Alpár Ignác tervezte. A kapu felett hatalmas bajszos fejet láthatunk. Egyes feltételezések szerint ez talán Alpár Ignác portréja lehet, de nekem ott a sétán meggyőződésem volt, hogy ez bizony Astérix nagy haverja, Obelix...

A József körút 60. alatti neobarokk bérpalota utcafrontja mögött tágas udvar van. A kapu felett kőből faragott bárka látható, mellette két tritonnal. A bárka a kereskedelem jelképe - arra utalva, hogy az ókorban a nagyban folyó kereskedelem többnyire a tengeren zajlott. A homlokzat tetején végigfutó frízen az épület építésének évszáma (1890) is felbukkan a bárkán. A fríz elemei balról jobbra haladva valahogy így fejthetők meg (ez nem 100 százalék, lehet még kutatni!):

-iparművészet

-Herkules (az erőt szimbolizáló alak)

-ismeretlen nőalak

-Fortuna bőségszaruval

-középen: bárka, benne ülő nőalakokkal és Hermésszel. Kezében pénzzel teli zsák, mögötte rakományos ládák láthatók.

-Ámor nyilakkal

-jobb szélen: nehéz munkát ábrázoló jelenet

A ház tulajdonosa Loser János volt, aki a Rákóczi keserűvíz palackozójaként gazdagodott meg. A Mira víz talán még ma is sokaknak ismerős. Loser az 1876-os amerikai világkiállításon is nagy sikerrel szerepelt. A belső udvarban a nagykapus bejárati rész felett Loser és neje láthatók, érdemes megnézni őket az udvarban, ha valahogy sikerül bejutni. Loser lányáról pedig hallhattunk egy érdekes szerelmi történetet válóperrel, szöktetéssel, de ezt nem mesélem most el, tessék elmenni a sétára!

A József körút 53. alatt építkezett Éder József fűszerkereskedő apja, Éder Ferenc Mátyás. A házon jól látható az építés éve: 1885. És még egy Hermész figura, elvégre kereskedelemről van szó itt is.

A Rökk Szilárd utca 19. alatti ház nagykapujának tövében figyel két kő-gömb. Sok ház aljában figyel még ma is ilyesmi. Ezek eredetileg kerékvetőnek kerültek oda, hogy a nagykapun behajtó szekér ne húzza végig a falat.

A Rökk Szilárd utca 12. szám alatti neoreneszánsz ház hátsó homlokzatán reneszánsz mesterek sorakoznak dombormű formájában Leonardo da Vinci-től Dürerig. Ezek sem egyedi alkotások, hanem katalógusból rendelhető, reneszánsz mestereket ábrázoló domborművek, amelyek csupán a díszítést szolgálják. Ezeknek a mestereknek ehhez a házhoz ezen kívül semmi közük.

A Gutenberg tér 4. szám alatt álló Gutenberg-otthon már eleve lakóháznak épült 1905-1907-ben, de a földszinten az udvar is be van építve - ide egy nagy közösségi terem került, amit az építtető szervezet használt. A magyar könyvnyomdászok és betűvetők beruházásában épült fel a ház, innen jön a Gutenberg név. A házat 1907 október 13-án avatták fel. A homlokzaton és a belső udvaron Zsolnay kerámiák díszítik a szecessziós házat. Eredetileg 38 lakás volt benne, aztán a kommunista feldarabolások eredményeképpen 68 lakásossá vált. A házat a Vágó fivérek tervezték - az ő alkotásuk a Dohány utcában az a ház is, aminek az aljában volt a Metró Klub. A két épület alaprajza eléggé hasonló. Eredetileg két szobor is volt a ház tetején, ezek a könyvnyomtatás allegóriái voltak.

Itt ért véget a séta. Mindent nem meséltem el, a fent idézett árnyékszékről is akkor tudhatsz meg többet, ha ellátogatsz egy ImagineBudapest programra. Köszönöm a sok mesélést és a cikk elkészítésében nyújtott segítséget az ImagineBudapest csapatának!

Korábban már volt szó ezen a blogon is Józsefváros rehabilitációs projektjéről, a Corvin-Szigony sétányról.

A fejlesztés 2000-ben kezdődött, majd 2003 októberében jött létre 10 éves szerződés a Corvin Rt. és a kerületi önkormányzat között. Azóta egy váltás már történt, a beruházás a Futureal csoporthoz került át. A Rév8 a közprogramok kivitelezője: ők foglalkoznak a bontásokkal, a közterületekkel, a közművekkel és a költöztetésekkel. Van is dolguk: 1100 lakás bontása valósul meg a projektben. A lebontott házakban a lakások felében nem volt külön vécé. A régi lakókat vagy pénzben kaptak megváltást, vagy cserelakásba költözhettek - sokuk nem is hagyta el a kerületet. A régi házak nagy része az 1920-as években épült ki, és sokokat megépültük óta egyetlen egyszer sem újították fel - ebből az is elképzelheti, hogy milyen állapotok voltak itt, aki nem járt a területen. Palócz Antal már 1904-ben arról írt, hogy itt van Európa leguzsorázottabb telek-beépítése.

"Az egyik ház földszinti lakásába 100 év után először sütött be a nap a szomszéd épület lebontása után. "Reggel felkelek, és mondom a kurvaéletbe, villanynál aludtam el? Aztán látom, hogy besüt a nap, azért van ilyen világos. Én 30 éve nem láttam reggel napsütést. 100 éves a ház, azóta nem volt itt nap. Már a végén sajnálom is, hogy el kell innen mennünk." (Forrás: Index)

22 hektárnyi területen egyszerre jön létre bevásárlóutca, lakónegyed, irodaház és vendéglátóhely. Kb. 2200 lakás és 130 ezer nm iroda iroda épül majd fel. Közel 60 000 nm lesz a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek összterülete. Mélygarázsokban 5000 parkolóhely is létesül.

Viszont a lakások lettek annyira kelendőek, hogy a projekten még egy kicsit módosítottak is, úgy, hogy több lakás épüljön. (Vagy csak ez volt az ingatlanfejlesztők anyagi érdeke, és így kommunikálják.) A lakások épülnek, fantasztikus nevekkel: Premier Ház, Fontana Ház, City Garden, Sun Resort, Park Residence. Az építkezések miatt sok régi lakóházat is elbontottak. Sokan sajnálták (sajnáltuk) ezeket, de azért azt látni kell, hogy ezek a lakások iszonyatosan rossz állapotú, már eleve nagyon alacsony komfortszinttel felhúzott lakóházak voltak - nem volt reális alternatíva a megtartásuk. A bontások "áldozata" lett 2007 november 30-án a West Balkán is, akik a Nagytemplom utcába költöztek át. A válság egyelőre nem érintette a projektet: a Futureal nyilatkozata szerint az építések haladnak, épületek "törlését" nem tervezik. Ugyanakkor a Sun Resort és a Park Residence valamint a Corvin Irodák 3 átadása biztosan csúszik.

A rehabilitációs területen épült meg egy érdekes társasház is a Práter utca 30-32 szám alatt. Ezt Kis Péter tervezte, és nemzetközi díjat (Mies van der Rohe-díj: az EU kortárs építészeti díja) is nyert vele. A homlokzaton a sötétbarna csempeburkolatból látszólag véletlenszerűen elhelyezett ablakok és erkélyek sorakoznak, a két tömböt pedig minden emeleten nyitott folyosó köti össze. Az épület rajzon, grafikán nagyon jól mutat, a valóságban is érdekes és egyedi. Viszont a kivitelezés csapnivalóan rossz lett. Ami azt a kérdést is felveti, hogy vajon mi az építész műve: a megtervezett épület, azaz a szellemi alkotás, vagy a megépült ház, azaz a fizikai valóság?

A sétány legelején a Corvin mozi is átalakulhat. A változtatás kiindulópontja, hogy ha megépülnek az új lakó- és irodaházak a rehabilitációs területen, akkor a mozi tulajdonképpen a farát mutatná ezeknek. Hátul most csak egy vakolattal mintázott sárga homlokzatot látni. Hátrafelé a két szélen új ajtókat vágnának a falba (eredetileg is úgy újult meg a mozi, hogy ennek az elvi lehetőségét meghagyták), ezek közé (a Kisfaludy utca felé) teraszos-vendéglátós funkció települne. Az egész épület pedig hátrafelé kapna egy tetőszintet, nyitott tetővel. Jelenleg nincs engedély, az egész még csak terv.

És hogy miért sétány? Mert az új terek magjában egy 3 Liszt Ferenc térnyi területen sétányt építenek. Kávézókkal, fákkal. Remélem, hogy ez egy élhető sétány lesz, és nem egy tessék-lássék élhetetlen valami. Két év múlva meglátjuk, hogy mit hozott össze Robert Townshend angol tájépítész, aki a 200 méter hosszú sétányt tervezi.

A grund

Józsefvárosra általában nem úgy gondol az ember, mint a kultúra fellegvárára, pedig nem csak a Nemzeti Múzeum található a kerületben, de egy Molnár Ferenc regény helyszíne is: a Pál utcai fiúk híressé tette a kerületet, és benne a Grundot. Az eredetitől nem messze, a Tömő utcában 2007. október 16-án az eredeti Grundnak emléket állító játszótér nyílt. Sok anyagot építettek be a környező bontásokból. A falak díszburkolata a lebontott házak falaiból, a járófelület régi bazalkockákból, a kerítés régi födém gerendákból épült meg. A 880 négyzetméteres létesítményt Arató Gábor és Arató Zoltán tervezte. A farakásokat felidéző favár-játszóház rendszer ma Magyarországon a legnagyobb egyedi fajáték. Még a tót Janó kunyhóját is megépítették, igaz, ebben ma nem ő, hanem a biztonsági őrzés kapott helyet. És ez még nem minden: a gazdag múltra építve Józsefváros a továbbiakban Molnár Ferenc kávéházat "álmodik" és Táncsics Mihály szülőházának felújítását is tervezi.

Hozzászóláshoz katt a bejegyzés címére, a többi cikkhez katt a fenti fejlécre.

Források:

http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=131986

http://epiteszforum.hu/node/8897

http://epiteszforum.hu/node/9500

http://epiteszforum.hu/node/9464

http://www.cordia.hu/

http://index.hu/belfold/budapest/prater8158

http://8ker.blog.hu/2009/05/05/corvin_mozi_forum

http://www.origo.hu/ingatlan/20090109-gazdasagi-valsag-es-hatasa-nagy-magyarorszegi-ingatanfejlesztesek.html

http://www.hg.hu/cikk/megepult_a_grund

Hármas metró cikksorozat 

A Nagyvárad tér másfeles mélységű, középperonos. Vágányzata vonatvisszafordításra és tárolásra is alkalmas - ez abból adódik, hogy az első szakasz átadásakor ez volt az ideiglenes végállomás. A vonalszakasz átadásakor az ünnepélyt is itt tartották meg, a lépcsőt használták emelvénynek. Erről így tudósított a Népszabadság (1977 jan. 1.): "Szilveszterkor délelőtt 10 órakor a párt és a kormány, a főváros vezetői és más közéleti személyiségek jelenlétében adták át ünnepélyesen Budapest második metróvonalát, az észak-déli vonal első szakaszát. (...) Lázár György átvágta azt a nemzetiszínű szalagot, amellyel jelképesen megindította a Nagyvárad tér és a Deák tér közötti szakaszon a metró forgalmát. A vendégek ezután megtekintették az új szakasz állomásait, kiszálltak a Kálvin téren és a Deák téren. A második, kék metróvonalat ma déltől használhatják az utasok és ma ingyen." (Megj.: azért második metróvonal, mert akkoriban a földalattit nem számolták be a metróvonalak közé.)

A peron feletti tér nagyvonalú kialakítása egy belső "galériaszintet" eredményezett. Sajnos eléggé funkciótlannak tűnik ez a szint, talán jobban ki lehetne használni. Hasonló kialakítással épült meg később a Lehel téri állomás is. Az állomás építésekor a résfalak elkészítése után a "földön" építették meg a felső födémet, úgy, hogy az a teljes nyílást áthidalja. A födémet alátámasztó később beépített két oszlopsor csak a felszíni talaj és hasznos terhelés viselésében vesz részt.

A felszínen a metróépítéshez kapcsolódóan készült el a SOTE tömbje mellett egy nagy szárnyas madárszobor. A szobor neve Béke emlékmű. A madár, amely a béke szimbólumaként jelenik meg, francia rózsaszínű gránitból készült. A macskaköves borítású talapzattal együtt a kompozíció 5 méter magas. A talapzaton egy kis tábla is található, ezen a Béke szó mellett Kádár János, alatta a Paix szó mellett Francois Mitterand aláírása látható.

A vonal innen 10,8 ezrelékes lejtéssel, kétvágányú alagútban folytatódik a Ludovika beépítetlen területe alatt.

A Klinikák állomás középperonos, ötalagutas építésű, egyszerű felszíni épülettel. Az állomás színvilága egészen egyedi: a sárga falburkolatokhoz élénk piros oszlopok párosulnak. Étvágygerjesztő színösszeállítás, nem véletlenül használja ezt a két színt az egyik hamburgerfaloda hálózat is. A felszíni csarnok egyszerű kivitelű, egyedül a lekeríkett sarkok kialakítása figyelemre méltó. Az Üllői út felé egy kis étkezde van az épületben, ennek szomszédja egy rég megszűnt üzlettípus talán utolsó maradványa. A 70-es években még korszerű, új ötlet volt az automata üzlet: automaták csoportja, eladó nélkül. Ennek utolsó mohikánja a MMMatik bezárt üzlete. A MMMatik cég még létezik, de ez az üzlet már nagyon porlepte. Innen a vonal az Üllői út alatt 31 ezrelékes lejtésben halad tovább a következő állomás felé.

A Ferenc körút állomás építésekor, 1974-ben egy éjjel nagy szakadás történt, a fúrópajzs felett ömlött be a folyós homok. A Nagykörút vonalában valaha a Duna egyik mellékága folyt, ennek az emlékét a talaj máig is őrzi. Az első szakadást újabb követte, az üreg a pajzs felett egyre tágult. A kétségbeesés akkor vált teljessé, amikor fentről már lécek, vasszerkezetek idomdarabjai, csavarok is jöttek a homokkal. Amikor egy erős lámpával bevilágítottak az üregbe, döbbenten látták meg a körúti aluljáró vasbeton fenéklemezét. Odalent 1,5 atmoszférás túlnyomásban dolgoztak a keszonosok. Tudták, ha odafent beomlik a felszín, a sűrített levegő ki fog robbanni, és akkor a metróépítőket darabokra szaggatja a detonáció. (Hasonló eset New York-ban meg is történt, erről Doktorow: Ragtime c. regényében olvashatunk.) A gejzírként feltörő sűrített levegővel kövek, homok, építőanyagok röpülnek a magasba, miközben az úttest, a járművek, az építmények az üregbe zuhannak. Az ott dolgozókat az aluljáró védte meg, ennek 1200 négyzetméter felületű, vasbeton "doboza" zárta el a sűrített levegő útját. Végül az üreget sikerült betonnal betömni, az építkezés továbbhaladhatott.

Az állomás kijáratánál és az aluljáróban a csempék sokféleségét találjuk: a metrókijáratnál és a lépcsők feljáratainál fekete, az aluljáróban tompa citromsárga, a lepukkant büféknél törtfehér csempéket láthatunk. De vissza a metróba! A Ferenc körút és a Kálvin tér között a vonal 550 méter sugarú körívvel vezet a Kálvin tér felé, majd a Kecskeméti utca alatt folytatódik.

A Kálvin tér középperonos, kisméretű hatalagutas állomás. 28,24 méterrel van a földfelszín alatt, ezzel ez a vonalon a legmélyebben fekvő állomás. Az állomáshoz kapcsolódóan épült meg az egyik legnagyobb aluljáró-rendszer. A teljes eredeti 4747 négyzetméteres, igaz, a 4-es metró építése miatt ebből lecsippentettek egy jó darabot. Az aluljáró annak idején úgy épült ki, hogy a később épülő délbuda-rákospalotai vonal (értsd: 4-es metró) és a csepeli gyorsvasút végállomása is szervesen tudjon az aluljáróba bekapcsolódni. Mivel annak idején a csepeli HÉV ilyen irányú meghosszabbítása is szerepelt a tervekben. A területen 1974-ben találtak rá a Kecskeméti kapu maradványaira. Itt húzódott a városfal. (A 2-es metró vonalán az Astoria állomásnál pedig a Hatvani kapura leltek rá, van is egy dombormű erről az aluljáróban.) Ami megmaradt, azt visszafalazták, az aluljáróba pedig bekerült "a Kálvin tér puncija": Illés Gyula 1983-as domborműve.

Erről így írt a Budapest újság 1983/10. számában Wehner Tibor: "...megpillanthatjuk Illés Gyula domborművét, amelyet az egykori Pest középkori eredetű, 1794-ben lebontott Kecskeméti kapujának emlékére komponált. Az íves alaprajzi vonalat követő, domborodó fal vörös mészkőborítása két oldalról tenyérnyi törésekkel, ritmusos ütemben elhelyezett mélyedésekkel és domborodásokkal vezeti a szemet a középrész jelzésszerű kapukialakításához. A kapu alsó kétharmadának hasadéka, a múltba vezető áttörés fölötti, csillag alakú kitüremkedés a mű csomópontja: a megállíthatatlan terjeszkedés, a fejlődés szimbolikus megfogalmazása. Budapest történetének egyik, régmúltba vesző fejezetére, korszerű s pontos helyére pontosan adaptált alkotásával úgy utal a szobrász, hogy a jelennek is szól mondandója. Egyetlen fenntartásunk lehet csak: a mű megvilágítása rossz. Erősebb fénnyel kiemelve hangsúlyosabb, fontosabb eleme lehetne - és méltán - a neonok által beárnyékolt, szürkéskék aluljáró-atmoszférának."

Az állomást a vonal a Kecskeméti utca és a Károlyi Mihály utca iránytörése miatt 450 méteres sugarú, jobb irányú ívvel követi. Ehhez csatlakozik a Ferenciek tere állomás egyenes szakasza.

A Ferenciek tere (eredetileg Felszabadulás tér, innen jön a Felszab becenév) állomásnál 1975 februárjában jelentős mennyiségű homok tört be az alagútba. Meglepetésszerűen jött, mert addig agyagos talajban tudtak haladni, egy törésvonal mentén azonban hirtelen más anyagú talajba érkezett a fúrópajzs. Jó 20 köbméternyi anyag szakadt be. Ilyenkor a pajzs tetejét kell először biztosítani. Hényel László mesélte:

"Mögénk mászott a helyettes építésvezető, s bejelentette, ő is segít. Utánunk is kúszott a zsákba, de ahogy felért, a homok újra megindult. Nagy szerencsénk volt, mert nem ránk ömlött, hanem elénk, úgyhogy az üreg száját éppen eltorlaszolta a pajzstól. Mi meg hárman bent a hirtelen vaksötétben, minden védelem, támaszték nélkül. Felettünk vagy 20 méter magas föld s odakint a házak. Bevallom, kiütött rajtunk a halálfélelem hideg verítéke. Kuporogtunk a vackunkban, amikor az építésvezető-helyettesünk, aki pedig szigorú ember volt, előkapta a zsebéből a cigarettás paklit. -No, gyerekek - mondta -, bár nem szabad füstölni a keszonban, gyújtsunk rá. Ha már meg kell halni, legalább szívjuk el ezt a pár szál Kossuthot. A keszonban igen gyorsan ég a dohány. Talán ha kettőt elfüstöltünk a nagy szorongásunkban, amikor meghallottuk: megindult a mentés. A homok megállt, nem folyt tovább, mi pedig nagy boldogan kimásztunk. Összevissza csókoltuk a barátokat. Éltünk."

Odafent az Egyetemi Könyvtár fala 10-12 cm-t süllyedt. A régi épület dongaszerkezete, boltozata megrepedt. A diákok egy pár napig nem is látogathatták a könyvtárat, pedig pont vizsgaidőszak volt. A falakat és a tetőt erős védőállvánnyal megtámogatták, és ugyanígy jártak el a többi épületnél. Összesen 300 köbméter faanyagot építettek be, szinte pánikhangulatban. A könyvtárat végül sikerült megmenteni.

A tér átalakítása során Y alakú közúti aluljáró és 3 gyalogos aluljáró létesült, ezzel folyamatos gépjárműforgalmat biztosítva a Kossuth Lajos utca - Erzsébet híd autós vonalnak, illetve a Petőfi Sándor utca autóforgalmának. Mára a gondolat az ellenkezőjére fordult, a Budapest Szíve program pont hogy az autókat vinné a föld alá, és a felszínt tehermentesítené az autóforgalomtól, visszaadva azt a gyalogos forgalomnak. A Felszabadulás terén elsőként létesült gyalogos felületen díszburkolat, a Kígyó utca pedig sétálóutcává alakult, amit a későbbi évek során a belvárosi gyalogos utcák kiépítése követett. 2008-ban a Budapest Szíve program ezt a csökkentett autóforgalmú úthálózatot kívánta bővíteni, a fő autós tengelyek meghagyása mellett. Erről ld. bővebben a 9. részben!

A metró peronszintjén a padlót olasz gránittal burkolták. (Hasonló nagy kopásállóságú kőzetből készültek a Szabadság híd és a Lánchíd pillérei, sőt a lánchídi oroszlánok talapzatai is.) A metróhoz kapcsolódó aluljáróban, a metrókijárattal szemközti falon több négyzetes lapból összeálló muráliát láthatunk. Ez Papp Oszkár tűzzománc kompozíciója, és Budapest növekedését ábrázolja. Az aluljáró megnyitása alkalmával helyezték el. Szerencsére csak az egyik alsó lapja sérült kissé, a mű egésze ma is rendben van.

Az állomás egyenes szakasza a Kossuth Lajos utca vonaláig tart. Az állomás középperonos, nagyméretű ötalagutas. A Kossuth Lajos utca után a vonal jobb irányú ívvel a Deák tér felé ível, innen a fő irány nem északnyugati, hanem északi lesz. 11 ezrelékes emelkedő vezet a Ferenciek terétől a Deák térig.

Hármas metró cikksorozat  

A felszínen megépült állomáson szállunk fel. A középperonos állomást elhagyva először 2,3 kilométert a felszínen megyünk, majd 28 ezrelékes eséssel süllyedünk a föld alá, a Határ út állomásig.

A Határ út állomás azért épült három vágányosra, mert benne van a lehetőség egy elágazás kiépítésére az Üllői út felé. Ez lenne a leágazás a Ferihegyi reptérre (Kispest - Pestszentlőrinc - Ferihegy), de mint tudjuk, ennek építése a mai napig sem kezdődött el. De legalább itt vissza lehet fordítani a szerelvényeket, ha például egy baleset ezt indokolja. Ma az Üllői út külső szakaszának forgalmát nagyrészt az 50-es villamos biztosítja, Ferihegy 1-nél vasútállomás épült, Ferihegy 2-re csak busz megy ki. Érdekes kialakítású itt a gyalogosforgalom, ez az egyetlen állomás, ahol közvetlenül a sínek felett vezet át az út. Jól lehet fotózni a beérkező szerelvényeket. A Határ úti csomópontban 2x1 forgalmi sávval épült meg a 239 méter hosszú felüljáró a Ferihegyi gyorsforgalmi út felé, előregyártott hídgerendák felhasználásával. A metróállomáshoz kapcsolódóan annak idején 490 P+R parkolóhely is létrejött - ezek mára megszűntek. A szakasz felavatását ezen az állomáson ünnepelték 1980. március 29-én, a forgalom másnap hajnalban indult meg a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest között, 4,7 kilométerrel növelve a metró hosszát. Ekkor még csak 4 kocsiból állt egy szerelvény, csúcsidőben 2:15 volt a követési idő. Az átadással egyidőben megváltozott a 13-as villamos, az 54 és 54E busz vonala, és megszűnt az 50A, 51A villamos, a 35-ös, a 81-es gyors, a 98A, 99 gyors, 123-as és 199-es gyorsautóbusz járat. Rövdebb lett a 42-es, az 50-es és az 51-es villamos, valamint a 35 gyors, 81-es, 89-es, 93-as, 135-ös busz vonala. És ez még nem is az összes változás (Népszabadság, 1980. március 30, p.21). Az átalakításokkal a járatok a metróra hordtak rá, a párhuzamosságokat pedig felszámolták.

A Határ úti állomás után az alagút 500 méter sugarú ívvel keresztezi az Üllői utat. Ezután a Pöttyös utca következik. Egyes mélységű, azaz közvetlen a földfelszín alatt megépített szélsőperonos állomás van itt, ezért itt nincsenek mozgólépcsők. Van viszont egy szobor egy idős néniről. Ez Metky Ödön (1906-1985) 1984-ben készített szobra, a címe: Mama. Azért került ide, mert közel van a József Attila lakótelep, és itt találtak biztonságos elhelyezési lehetőséget a szobornak. A környezete nem igazán emeli ki a szobrot, de legalább ez nincs megrongálva, és Budapesten már ez is nagy szó. Érdekesség, hogy Metky saját édesanyját öntötte formába ehhez a szoborhoz. 1987-ben helyezték el a metróállomáson az alkotást. Metky alkotásai közül említhető még 3 amfora a Gellért hegyen (1965), a Várfok utca 3-5. alatti ház domborműve Budavár visszavételéről (?), és a XV. kerületi Törökszegfű téren felállított díszkút női aktszoborral (1955).

Az Ecseri útnál egészen furcsán épült ki az Y alakú aluljáró: két ága a felszínre, a másik a metróperonra vezet, de csak az állomás jobb oldali peronjához ad kapcsolatot. Az Ecseri út után a vonal az Üllői út vonalába fordul és annak tengelyében halad át a vasútvonal alatt.

A Népliget megállóba már 11 ezrelékes lejtéssel érkezik, itt már másfeles mélységben vannak a peronok, azaz először egy aluljárószinthez kell föllépcsőzni, és aztán az aluljáróból lehet továbbmenni több irányba. A Népliget állomás maga is lejt - igaz, csak szerény 5 ezreléknyit. Az állomás sötétzöld burkolata jelenti itt a meghatározó színt, ennek harmonikus párja a székek pirosa.

A metró megépítésével párhuzamosan a villamosközlekedést 1980-82 között teljesen megszüntették, helyette autós sávokat és zöldfelületeket alakítottak ki.

A főváros legnagyobb angolparkja a 11 hektáros Orczy-kert. A lerobbant állapotú park rekonstrukciójára 300 millió forintot költenek, Józsefváros eddig 100 millió forintot áldozott a nemes célra. Felújították a kertet átszelő sétányokat, új kandelábereket, új pihenőpadokat és szemétgyűjtőket telepítettek. Helyrerakták a vizeket is: kigyomlálták a tavacska partját, kicserélték a tóparti kerítést, levágták a veszélyessé vált faágakat. És épült két sportpálya és egy játszótér is. Ja, és a mókusok! A mókusok! Egy tucatnyi szürke mókus és kb. 20 vörös mókus lakik itt, nekik menedékhelyet és etetőt építettek, plusz kaptak egy ígéretet arra, hogy permetszerrel nem mérgezik meg a kajájukat a kertben. Mily nagyvonalú gesztus ez az embertől. (ld. még L'art pour l'art társulat: "És a vesédet se rúgnám le soha // és nem hívnálak úgy, hogy büdös szuka...")

(Forrás)

A park sajátos látnivalója a 2001-ben épült kis házikó a fák tetejénél. Ez Császár Péter alkotása, aki eredetileg kisebb kiállításokat és mechanikus liftet álmodott a "failak"-ba. A XIX. században Európa-szerte híres volt ez a park, több király is megfordult itt. Bár az Orczy-kert állami tulajdon, az állam az elmúlt évtizedekben nagyjából letojta az ezzel járó felelősséget, és most sem az állam, hanem a kerületi önkormányzat végezteti el a felújításokat. És hogy ne vesszen kárba, térfigyelő kamerát és őröket is "telepítenek" a parkba. Így, remélem, nem lesz néhány év alatt újra az enyészeté a szép Orczy-kert.

Van is mit tenni: valamikor autóbuszgarázs is volt a területen, így 900 millió forintért kellene az erősen szennyezett talajt kicserélni két méter vastagságban. Ennek volt már olyan érdekes külföldi alternatívája, hogy egyszerűen lefedték az egész szennyezett területet - erről bővebben JDS előadásában. A felújítás után vendéglátóipari egységek, mélygarázs, sportpálya és tornacsarnok várná a közönséget. Az egykori halastavat csónakázótóvá alakítanák - akár a Csinibabában. A film egyes jeleneteit is itt forgatták, a tó partján. Nem kellett sok átalakítás a kor hangulatának felidézéséhez...

Az Orczy-kert

"Az Orczy-kert a VIII. kerületben a Nagyvárad tér és a Klinikák között elterülő 11 hektáros 200 éves park. A területet Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. Halála után fia látott hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének kialakításához. A kert a XIX. század elejére készült el és rövid idő alatt divatos kirándulóhellyé vált. 1829-ben megvásárolták a magyar katonatisztképzés számára. Ezután nyilvános kert jellege megszűnt, 1836-ra felépítették rá a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. A területen évtizedeken át a BKV autóbusz garázsa volt. Az egykori Lovardából Alfa Mozi lett, amely 1992-ben leégett. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része - mintegy 11 hektár - működik közparkként a VIII. kerületi önkormányzat kezelésében, a terület többi részén összesen 11 kezelő található 11 különböző funkcióval. Az Orczy-kertet ma a józsefvárosi önkormányzat működteti, mint kulturális és sportlétesítményt. Az elmúlt években megindult a területen egy fejlődési folyamat. A volt Ludovika épülete egy részében a Bárka Színház működik, immáron ötödik éve, az épületegyüttes jelentős részében pedig a Magyar Természettudományi Múzeum kapott helyet, amely 1995 óta folyamatosan épül. A térség további fejlesztésével egy - fővárosi viszonylatban is - meghatározó kulturális központ alakítható ki."

(Forrás)

Hozzászóláshoz katt a bejegyzés címére, a többi cikkhez katt a fenti fejlécre.

Források:

http://www.nol.hu/budapest/cikk/494391

http://orczy.blogter.hu/244422/ot_ev_alatt_teljesen_megujulna_az_orczy-kert

http://mitus.xw.hu/mitus_page5/uzsi1.doc

http://www.orczypark.hu/

Csendben, lassan, de biztosan tűnnek el a szemünk elől a múlt század egyik műszaki vívmányának, a páternoszter lifteknek az utolsó példányai - sokszor a nekik otthont adó épültettel együtt.

A páternoszter nyitott kabinok láncából álló lift, amely felfelé és lefelé is folyamatosan szállítja az utasokat, úgy, hogy a ki- és beszállás is mozgás közben történik. A kabinok többnyire kétszemélyesek. A találmány forradalmisága a folyamatos mozgásban rejlett. Ennek köszönhetően a hagyományos lifteknél jóval nagyobb kapacitással tudnak üzemelni. Ez tette őket igen népszerűvé, különösen a középületekben, ahol igény volt egyszerre sok ember le-föl mozgatására.

Az első példányt a londoni J.E. Hall készítette el 1884-ben Cyclic Elevator (ciklikus lift) néven. A páternoszter név onnan ragadt rá, hogy a lift kabinjai úgy járnak körbe-körbe, mint az ima közben morzsolt rózsafüzér.

A páternoszterrel kapcsolatban hosszan tartotta magát a legenda, miszerint veszélyes, vagy akár életveszélyes is lehet a legfelső szint elérése után a kabinban maradni, mert ott a kabin átfordul, vagy - a rémisztőbb változat szerint - az átfordító fogaskerék vágja szét a bent maradó utast. Ez persze badarság, az áthaladás teljesen veszélytelen, legfeljebb felesleges. A kabinok mozgását valahogy úgy kell elképzelni, mint az vidámparki óriáskerék fülkéinek mozgását, csak a páternoszter esetében a körhöz képest egy két oldalról összelapított pályát járnak be a fülkék. A gépházról itt egy videó, egy londoni példányról készült:

Balesetek nem ebből adódtak, hanem a be- és kiszálláskor - bár kevés komoly baleset történt páternoszterezéskor. A kocsiszekrények ugyanis beszorulás ellen védettek, az első 20 centi felfelé billen, majd megnyomja a leállítót. Úgyhogy a páternoszter nem tör kezet-lábat. Ennek ellenére ma már az országok egyre nagyobb hányadában tilos páternosztert építeni (az EU is betiltotta építésüket), ráadásul a mozgássérült emberek nem is tudják használni, így sorsuk megpecsételődött. Ma már igazi kuriózumnak számít egy-egy működőképes hazai példány. Pedig több közülük kifejezetten igényes, elegáns kivitelben készült el, réz fogantyúkkal és elegáns faburkolatokkal.

A mai is működő vidéki példányok többek között a szegedi Megyeháza épületében, a Miskolci Egyetemen és a kecskeméti kórházban találhatók. A fővárosiak főleg a belvárosban lelhetők fel: többek között az OTP székházaiban (Deák - Bécsi utca sarok, valamint a Nádor utcai), a BKV székházában (Akácfa utca), a MOL székházában (Október huszonharmadika utca), az MNB székházában (Szabadság tér - Bank utca sarok), a MÁV székházban (Andrássy út 73-75), az MVM székházában (Vám utca 5-7.), a Pest megyei bíróság épületében (Hungária körút - Thököly út sarok, rossz állapotban), az ELMÜ székházában (Dózsa György út - Váci út sarok), az Országos Kardiológiai Intézetben (Haller utca), a dél-pesti Jahn Ferenc kórházban, az Államkincstár épületében (Hold utca), valamint az alábbi minisztériumokban: Földművelésügyi és Videkfejlesztési Minisztérium (Kossuth tér), Pénzügyminisztérium (József Nádor tér), Egészségügyi Minisztérium (Arany János utca), Honvédelmi Minisztérium (Balaton utca) és Oktatási és Kulturális Minisztérium (Szalay utca).

A Vörösmarty téri ORI székház narancssárga üveges épületében is volt páternoszter, aztán eltűnt mind a kettő, hogy helyet adjon az új, üvegfalas irodaháznak. A Moszkva tér fölé magasodó egykori Postapalotában is volt egy, ám mivel az épületet 2009 januárjában eladásra hirdették meg, ennek a sorsa is megpecsételődött. A Petőfi Sándor utca és a Szervita tér sarkán álló egykori Belvárosi Távbeszélő Központ is eladó lett, ebben is van egy példány. A Hotel Meridienben (Erzsébet tér-Miatyánk utca (sic!) sarok) a hotellé alakításkor cserélték liftre 2001-ben. A Legfőbb Ügyészség épületében (Markó utca) is elbontották a régi szerkezetet. A Miniszterelnöki Hivatalban néhány éve cserélték liftre a páternosztert. Az MTV éppen ezekben a hónapokban költözik át a Szabadság téren álló székházából az új épületbe, a régiben is volt egy páternoszter, amit a közelgő átalakításkor nyilván liftre cserélnek majd. A Blaha Lujza téri egykori Sajtóház bontásakor is szegényebbek lettünk egy páternoszterrel. A Dorottya utca 6. szám alatti egykori Technoimpex székházból akkor tűnt el végleg, amikor nekiálltak Palazzo Dorottyává alakítani a régi házat. Egyre fogynak a régi példányok, újak pedig nem jönnek helyettük.

Különösen a fiatalok szerettek "páterezni": megnézni, hogy mi történik odafent az átforduláskor, vagy akár odafönt gyorsan kézre állni a fülkében, hogy tényleg fejjel lefelé induljanak vissza a földszint irányába. Mások trükkösen használták: ha nagy sor állt előtte a földszinten, akkor beszálltak a lefelé tartó fülkébe, és a pinceszinti átfordulás után széles vigyorral üdvözölhették a fülkéből a kint várakozókat.

A páternoszter több művészeti ágban is felbukkant. Béres Dániel rendezésében 7 perces rövidfilm készült 2006-ban "Páternoszter" címmel. Örkény István egypercest írt ugyanezen címmel. A 30Y alternatív rockegyüttes pedig az "Egy perccel tovább" c. szám videóklipjéhez használt fel egy páternosztert - a forgatás a pécsi Megyei Bíróság 9 emeletes épületszárnyában zajlott 2005-ben. Magyar rajongói klubról, "pn-mentőkről" nem tudunk.

Érthető, hogy relatív veszélyességük miatt sorra cserélik le őket, mégis: a technika érdekes alkotásai tűnnek el a szemünk elől. A páternoszter útja az utóbbi évtizedekben már csak lefelé tart.

Források:

http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/0902/Budap20092201817/gallery.xml&rovat=fotoriport

http://en.wikipedia.org/wiki/Paternoster

http://forum.index.hu/Article/showArticle?cmd=Article_showArticle&t=9172762

http://www.youtube.com/watch?v=7WeWB0jBLuk

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=6&id=8666

http://www.magyar.film.hu/object.58d3e93b-a2d9-4b0c-bba8-6269ccec468d.ivy

http://www.szosszenet.hu/orkeny_paternoszter.html