Mottó: Rájöttek a Loch Ness-i szörny titkára.
A szörnynek nincs is titkára :-)))))))))

 

Nekiálltam megfejteni a Deák téri betűcsempék titkát. Már sokszor elhaladtam előtte, amikor a 3-as vonalon utaztam, néha egy-egy szavát ki is bogarásztam, de aztán nagy kutatás lett, mire rájöttem, hogy pontosan mi és hogy is van ott. Most a megfejtés és annak története következik, két részben! Először a neten kezdtem el kutakodni. Egy cikk kommentjében, majd egy fórumban is rábukkantam ennyi szövegre:

"A Deák téri állomáson 1996-ban avatták fel a Lisszabon (Budapest testvérvárosa) által ajándékozott betűs mozaikot. A csempés fal João Vieira lisszaboni képzőművész alkotása. A trükkje, hogy három magyar versrészlet van fenn portugálul, és három portugál versrészlet magyarul. Persze tudni kell sorba olvasni a betűket! Pl.

No Danúbio

Sentado na mais alta pedra do molhe

Via flutuar as cascas de melancia.

(azaz: A Dunánál. A rakodópart alsó kövén ültem, / Néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.)

Amor e liberdade

Ambos me são precisos

(azaz: Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem)

Pela liberdade sacrifico o meu amor

(A szabadságért feláldozom szerelmemet.)

És egy portugál magyarul: Luis de Camões: Hibáim, balsors, lobogó szerelmem

Hibáim, balsors, lobogó szerelmem / esküdtek az elvesztésemre össze / feleslegesen tett sors, hiba tönkre, / mert elég volt Ámort magát viselnem."

(Forrás)

No, ezen már el lehetett indulni. Magyar versek portugálul, portugál versek magyarul, testvériség és művészet, ó!

Először is elmentem a helyszínre, és végigfotóztam a két oldalt. Aztán egy xls fájlba szépen bepötyögtem az összes betűt egy szép nagy négyzetrácsba. A magyar nyelvű szövegeket így sikerült is kibogoznom. Ez egyben arra is rádöbbentett, hogy nem három, hanem öt szövegrészlet van fent a falakon! Közben egy alkalommal valaki azt is megmutatta, hogy a csempesor szélén egy kis réztábla is található, az alábbi szöveggel:

Joao Vieira (szül. 1934)

Portugál festő munkája, készült

A Fábrica Cerámica Viúva Lamego-ban,

(Csempegyár), Lisszabonban.

A Metropolitano de Lisboa

(Lisszaboni Metró) ajándéka

a

Budapesti Közlekedési

Részvénytársaságnak

Felavatva 1996. augusztus 19-én,

A magyar államalapítás

1100. évfordulója

alkalmából

Sőt, még meg is pucoltuk egy kicsit a táblát, amíg egy marcona békávés oda nem jött, és vörös fejjel el nem kezdett velünk - teljesen alaptalanul - ordibálni. Nem pöröltünk, inkább elpucoltunk :-( No, de vissza a versekhez!

Közben az Index metrós fórumán is érdeklődtem, meg az Urbanlegends egyik cikkjének kommentjei között is megtaláltam a fenti sorokat. Utóbbin keresztül rátaláltam valakire, aki velem ellentétben tud portugálul! Az illetőt Gyuricza Gábornak hívják, Brazíliában született magyar származású vállalkozó, aki azért alapította 12 éve a www.legatum.hu céget, hogy brazil csúcsminőségű termékekkel - strandpapucsokkal, bikinikkel - ismertesse meg a hazai közönséget. Ezúton is nagyon köszönöm a megfejtésben nyújtott nagy segítségét!

A versek kutatása során sok órát töltöttem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteményében, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, és még a Budapest Galéria irodáját is megjártam. Kiderült, hogy összesen 10 vers van, és hatot sikerült is összeszedni irodalmi könyvekből, internetről. Négy vers viszont teljesen megfogott. Még az Index metrós fórumán sem kaptam választ, pedig ott aztán van sok szaki! Már ott voltam, hogy akkor jöhet a Várban a Széchenyi Könyvtár, amikor megjött a megoldás. Postán. Gábor kapta Portugáliából. A lisszaboni metróvállalat, a Metropolitano de Lisboa adta ki 1996-ban a füzetet, és ebben részletes leírás van az egész projektről. Az összes vers benne van. 2009. január 15.-én tehát összeállt végre a teljes kép!

Most akkor kezdjük a "portugál versek magyarul" oldallal. Van balra egy különálló tábla, aztán a széksor felett egy hosszú rész, majd a jobb oldalon megint egy különálló tábla. A baloldali táblán Pessoa/Álvaro de Campos: Opiárium c. verséből van egy részlet. A vers igen hosszú, itt csak az első 4 versszakot közlöm. A teljes vers itt olvasható. A csempéken a feketével jelzett szöveg van fent, a kék már nem. A vers egyszer csak megszakad, ott, ahol a csempék véget érnek. Itt egyben az is megfigyelhető, hogy a csempéket bizony helyenként rosszul rakták fel!!! Az "idegcsomóim" szó például egyáltalán nem stimmel.

 

PESSOA (ÁLVARO DE CAMPOS): OPIÁRIUM

(OPIÁRIO)

 

A LELKEMET NEM ÓPIUM SEBEZTE,

AZ ÉLETTŐL SÁPADOZTAM, DARVADOZTAM,

DE VIGASZOM RÉMLETT AZ ÓPIUMBAN,

KELET KELETJE CSÁBÍTOTT KELETRE.

 

MEGÖL, TUDOM, E FEDÉLZETI ÉLET

FEJEMBEN LÁZAS NAPOK KERGETŐZNEK.

EZERSZER JOBB, HA BETEGSÉG GYÖTÖR MEG.

AZ ALKALMAZKODÁSHOZ ÉN NEM ÉRTEK.

 

AZ ELLENTMONDÁSOS, ROSSZ CSILLAG-ÁLLÁS

ARANY SEBEKKEL UTAMAT KISZABJA.

ÖNÉRZETEM LECSÚSZIK A HABOKBA,

IDEGCSOMÓIM HULLÁMOK CIBÁLJÁK.

 

A KÉPZELET TORZ LENDÍTŐKERÉKKEL

A KATASZTRÓFÁT MŰKÖDÉSBE HOZZA,

EGY KERTBEN RÁLELEK A VÉRPADOKRA,

SZÁRUKAT VESZTETT VIRÁGOK KÍSÉRNEK.

 

(...)

 

 

PESSOA / ÁLVARO DE CAMPOS: OPIÁRIO

 

É ANTES DO ÓPIO QUE A MINH'ALMA É DOENTE.

SENTIR A VIDA CONVALESCE E ESTIOLA

E EU VOU BUSCAR AO ÓPIO QUE CONSOLA

UM ORIENTE AO ORIENTE DO ORIENTE.

 

ESTA VIDA DE BORDO HÁ-DE MATAR-ME.

SÃO DIAS SÓ DE FEBRE NA CABEÇA

E, POR MAIS QUE PROCURE ATÉ QUE ADOEÇA,

JÁ NÃO ENCONTRO A MOLA PRA ADAPTAR-ME.

 

EM PARADOXO E INCOMPETÊNCIA ASTRAL

EU VIVO A VINCOS DE OURO A MINHA VIDA,

ONDA ONDE O PUNDONOR É UMA DESCIDA

E OS PRÓPRIOS GOZOS GÂNGLIOS DO MEU MAL.

 

É POR UM MECANISMO DE DESASTRES,

UMA ENGRENAGEM COM VOLANTES FALSOS,

QUE PASSO ENTRE VISÕES DE CADAFALSOS

NUM JARDIM ONDE HÁ FLORES NO AR, SEM HASTES.

 

(...)

 

Álvaro de Campos alakja különleges helyet foglal el a pessoa-i életműben. Egyike a költő teremtett, heteronim költőfiguráinak. Pessoa feljegyzéseiből tudjuk, hogy saját létezését mindig fiktívnek képzelte, és magánál sokkal valóságosabbnak tekintette a különböző irodalmi figurákat. Költészetét ugyanazok a visszatérő témák uralják: hazafias témák, az érzékelés határain túli világ, a tudatos lét gyötrelme, és az ebből következő tudattalanság iránti vágyakozás, valamint a versalkotás folyamata. Opiárium című versét 1914 márciusára datálta. Ehhez a vershez kapcsolódik egy városi legenda is:

"Egyébként egyszer valakitől, vidéki embertől azt hallottam, valami "ópiumos" vers van azokon a csempéken. Így mondta. Haragudtam is, hogy ilyen kusza betűkkel írják, hogy ne lehessen elolvasni, csak a tudatalattiban hasson. Ezek szerint nem igaz, csak így terjednek a városi legendák. :) "

(Forrás)

Ezt a butaságot remélem, hogy egyszer s mindenkorra sikerült cáfolnom.

 

A középső részen 3 versrészlet van, de a sortörést semmi nem jelöli, azt a megfejtéskor kellett kitalálni. Az első versrészlet Camões verséből való:

 

LUÍS DE CAMÕES: MIT AKARTOK, ÖRÖK VÁGYAKOZÁSOK?

 

MIT AKARTOK, ÖRÖK VÁGYAKOZÁSOK?

MILY REMÉNYEKKEL ÁLLTOK MÉG ELŐ?
NEM TÉR VISSZA A TOVASZÁLLT IDŐ,
S HA VISSZATÉR IS, VONÁSAI MÁSOK.

 

JÓL TESZITEK, ÉVEK, HOGY TOVASZÁLLTOK,

MERT BÁR MINDŐTÖK KÖNNYE RÖPPENŐ,
HAJLAMOTOK NEM MINDIG EGYEZŐ,
S AZ ÓHAJ NEM ISMER EGYFORMASÁGOT.

MI KEDVES VOLT, MÁS BENNE MÁR A LÉNYEG;

MERT A NAPOK MÚLÁSA LETÖRÖLTE

A RÁTAPADT ELSŐ GYÖNYÖRŰSÉGET.

 

REMÉNYT NEKEM TOVÁBBI ÖRÖMÖKRE

NEM HAGY A MEGLÓDULT IDŐ S A VÉGZET,

A BOLDOGSÁG E KÉT KERÉKKÖTŐJE.

 

(HÁRS ERNŐ FORDÍTÁSA)

 

LUÍS DE CAMÕES: QUE ME QUEREIS, PERPÉTUAS SAUDADES

 

QUE ME QUEREIS, PERPÉTUAS SAUDADES?

COM QUE ESPERANÇA, AINDA ME ENGANAIS?

QUE O TEMPO QUE SE VAI NÃO TORNA MAIS

E, SE TORNA, NÃO TORNAM AS IDADES.

 

RAZÃO É JÁ, Ó ANOS, QUE VOS VADES,

PORQUE ESTES TÃO LIGEIROS QUE PASSAIS,

NEM TODOS PERA UM GOSTO SÃO IGUAIS,

NEM SEMPRE SÃO CONFORMES AS VONTADES.

 

AQUILO A QUE JÁ QUIS É TÃO MUDADO

QUE QUASE É OUTRA COUSA; PORQUE OS DIAS

TÊM O PRIMEIRO GOSTO JÁ DANADO.

 

ESPERANÇAS DE NOVAS ALEGRIAS

NÃO MAS DEIXA A FORTUNA E O TEMPO ERRADO,

QUE DO CONTENTAMENTO SÃO ESPIAS.

 

Camões (1524-1580) a portugál irodalom egyik legjelentősebb költője. Kevés személyes adatot ismerünk róla, ám hátrahagyott munkássága bőséges: verseket, a Luziádák c. hőskölteményt és számos színdarabot is írt. Magyarországon a romantika fedezte fel költészetét: 1865-ben jelent meg először a Luziádák. Érdekesség, hogy a költő tévesen úgy tudta, hogy az első portugál király magyar származású, ez a műben szerepel is (Luziádák III. ének, 25, 28, verszak). Versei azonban csak 1992-ben és 1993-ban kerültek magyar fordításban is kiadásra. A költő, bár a királyi udvarba is bejáratos volt, gyakran száműzetett is onnan. Talán ezért is járta meg Indiát 1553-ban. Mozambikban ellopják tőle Parnasso c. versgyűjteményét - ez a mai napig megnehezíti a versek hiteles azonosítását. 1569-ben tért vissza Lisszabonba, ahol 72-ben sikerült is kiadatnia élete fő művét, A Luziadák címmel. A király mindössze szerény havi juttatásban részesíti, szegényen halt meg 1580-ban.

 

CESÁRIO VERDE: BEZÁRT ÉJ

 

EMLÉKSZEL-E MONDD AZ ELMÚLT SZOMBATRA:

LÉPÉSEINK LASSÚ KOPPANÁSAI,

FÖLÖTTÜNK A MERENGŐ GÁZ SÁRGA LÁNGJA,

S A HOLDFÉNY TEJFINOM SIMOGATÁSAI?

 

A SZŰK UTCÁCSKÁKRA JÓL EMLÉKSZEM ÉN,

HOL KÉZ A KÉZBEN KÓBOROLTUNK KETTEN:

A HÁZAK HOMLOKÁN OTT SÁPADT A FÉNY;

S ABLAKUKBAN SZOMSZÉDASSZONYOK FECSEGNEK.

 

NEM FELEJTEM MINDAZT MIRŐL MESÉLTÉL

EGY DÚSAN FARAGOTT KOMOR TEMPLOMNÁL;

SEM A CÉDRUST, MELY HÁJBÓL S HALÁLBÓL ÉL,

S BÁJOS TEMETŐKERTEK REJTEKÉN ÁLL.

 

ELINDULTUNK, TUDVA AZ ALKONY KÖZEL,

MÉGIS MEG-MEGÁLLVA HALADTUNK TOVÁBB; -

DE KEDVETLENSÉGEM SEM FELEJTEM EL,

S A SZAGGATOTT JELET: MINT MÚLTAK AZ ÓRÁK.

 

(...)

 

(FORD.: BERNÁT ÉVA)

 

 

CESÁRIO VERDE: NOITE FECHADA

 

LEMBRAS-TE TU DO SÁBADO PASSADO,

DO PASSEIO QUE DEMOS, DEVAGAR,

ENTRE UM SAUDOSO GÁS AMARELADO

E AS CARÍCIAS LEITOSAS DO LUAR?

 

BEM ME LEMBRO DAS ALTAS RUAZINHAS,

QUE AMBOS NÓS PERCORREMOS DE MÃOS DADAS:

ÀS JANELAS PALRAVAM AS VIZINHAS;

TINHAM LÍVIDAS LUZES AS FACHADAS.

 

NÃO ME ESQUEÇO DAS COUSAS QUE DISSESTE,

ANTE UM PESADO TEMPLO COM RECORTES;

E OS CEMITÉRIOS RICOS, E O CIPRESTE

QUE VIVE DE GORDURAS E DE MORTES!

 

NÓS SAÍRAMOS PRÓXIMO AO SOL-POSTO,

MAS SEGUÍAMOS CHEIOS DE DEMORAS;

NÃO ME ESQUECEU AINDA O MEU DESGOSTO

NEM O SINO RACHADO QUE DEU HORAS.

 

(...)

 

A teljes vers portugálul itt olvasható. Azt nem sikerült kideríteni, hogy a nagy, 4 csempés betűknél hogy lett a költő nevéből 6 betű. Césário Verde a helyes név, nem Césáro.

 

 

PESSOA: Ő, AZ AZ ARATÓMUNKÁSNŐ ÉNEKEL

 

Ő, AZ AZ ARATÓMUNKÁSNŐ. ÉNEKEL

SZEGÉNY, TALÁN BOLDOG IS, AZT HISZI;

ARAT, S AZ ÉNEK SZÁLL AZ ÉGBE FEL,

DERŰS ÉS NÉVTELEN ÖZVEGYSÉGGEL TELI.

 

ÉS HULLÁMZIK, MINT EGY MADÁR DALA

AZ ÉGEN, AMELY TISZTA, MINT A KEZDET,

S HAJLIK, AHOGY HAJLIK AZ ÉG FALA,

ÉS LÁGY FOLYAM, ÉS MEG SOHASE RESZKET.

 

ÖRÖM HALLGATNI ŐT, S ELSZOMORÍT,

E HANGBAN ÉLNEK A MEZŐK S A RÉTEK

S A MUNKA IS, E DAL ÚGY ELBORÍT,

ÉS MINTHA MÁS OKA IS LENNE, MINT AZ ÉLET.

 

Ó ÉNEKELJ, DACOLJ, HA NINCS IS OK!

AZ, AMIT ÉRZEK IS, CSAK GONDOLAT.

A SZÍVEMBEN, AHOL MOST NEM VAGYOK,

ÖNTSD SZÉT GYENGE, HULLÁMZÓ HANGODAT.

 

Ó HOGYHA ÚGY LEHETNÉK ÉN, HOGY TE LEGYEK!

BOLDOG TUDATLANSÁGBAN LENNI MÁS,

ÉS TUDNI ERRŐL, TUDNI. Ó EGEK!

Ó, MEZŐK! Ó, DAL! Ó, EZ A TUDÁS!

 

NEHÉZ, S AZ ÉLET CSAK EGY PILLANAT!

VÁLTOZTASSATOK, ÁRADVÁN BELÉM

LELKEMMÉ KÖNNYŰ ÁRNYÉKOTOKAT!

ÉS VIGYETEK, TOVÁBB, EL, MINDENT, AMI ÉN.

 

(KUKORELLY ENDRE)

 

FERNANDO PESSOA: ELA CANTA, POBRE CEIFEIRA

 

ELA CANTA, POBRE CEIFEIRA,

JULGANDO-SE FELIZ TALVEZ;

CANTA, E CEIFA, E A SUA VOZ, CHEIA

DE ALEGRE E ANÔNIMA VIUVEZ,

 

ONDULA COMO UM CANTO DE AVE

NO AR LIMPO COMO UM LIMIAR,

E HÁ CURVAS NO ENREDO SUAVE

DO SOM QUE ELA TEM A CANTAR.

 

OUVI-LA ALEGRA E ENTRISTECE,

NA SUA VOZ HÁ O CAMPO E A LIDA,

E CANTA COMO SE TIVESSE

MAIS RAZÕES PRA CANTAR QUE A VIDA.

 

AH, CANTA, CANTA SEM RAZÃO !

O QUE EM MIM SENTE 'STÁ PENSANDO.

DERRAMA NO MEU CORAÇÃO A TUA

INCERTA VOZ ONDEANDO !

 

AH, PODER SER TU, SENDO EU !

TER A TUA ALEGRE INCONSCIÊNCIA,

E A CONSCIÊNCIA DISSO ! Ó CÉU !

Ó CAMPO ! Ó CANÇÃO ! A CIÊNCIA

 

PESA TANTO E A VIDA É TÃO BREVE !

ENTRAI POR MIM DENTRO !  TORNAI

MINHA ALMA A VOSSA SOMBRA LEVE !

DEPOIS, LEVANDO-ME, PASSAI !

 

A Wikipedia szerint Fernando António Nogueira Pessoa (1888-1935) tanulmányait Dél–Afrikában, Durbanban, majd a Fokvárosi Egyetemen folytatta. 1905-ben hazatért Lisszabonba, hogy a portugál irodalomnak szentelje magát. A portugál „modernismo” legkiemelkedőbb egyénisége legalább nyolcvanhat álnéven és stílusban írt, valamint saját neve alatt is publikált különböző nyelveken, vélhetőleg az énkeresés sajátos formáját jelentette nála a személyiség megtöbbszörözése. Minden alteregóhoz külön életrajzot, horoszkópot és aláírást is kitalált.

 

LUÍS DE CAMÕES: HIBÁIM, BALSORS, LOBOGÓ SZERELMEM

 

HIBÁIM, BALSORS, LOGOBÓ SZERELMEM

ESKÜDTEK AZ ELVESZTÉSEMRE ÖSSZE;

FELESLEGESEN TETT SORS, HIBA TÖNKRE,

MERT ELÉG VOLT ÁMORT MAGÁT VISELNEM.

 

RÉG MESSZE MÁR; DE ITT A KÍNJA BENNEM

MINDENNEK MÉG, MI MÚLTAMAT GYÖTÖRTE,

S VAD KESERVEK MEGGYŐZTEK FELŐLE,

HOGY NEM ÉLHETEK SOHA ÖNFELEDTEN.

 

ÉVEIM SORÁN MINDIG CSAK HIBÁZTAM;

S HOGY ROSSZ REMÉNYEIMET PORBA SÚJTSA,

BŐSÉGES OKOT ADTAM RÁ A SORSNAK.

 

RÖVID MARADT MINDEN SZERELMI LÁZAM...

Ó, ELÉGTÉTELT SZEREZNI KI TUDNA

BOSSZÚRA VÁGYÓ ZORD GÉNIUSZOMNAK!

 

(HÁRS ERNŐ / MOHÁCSI ÁRPÁD FORDÍTÁSA)

 

 

LUÍS DE CAMÕES: ERROS MEUS, MÁ FORTUNA, AMOR ARDENTE

 

ERROS MEUS, MÁ FORTUNA, AMOR ARDENTE

EM MINHA PERDIÇÃO SE CONJURARAM;

OS ERROS E A FORTUNA SOBEJARAM,

QUE PARA MIM BASTAVA O AMOR SOMENTE.

 

TUDO PASSEI; MAS TENHO TÃO PRESENTE

A GRANDE DOR DAS COUSAS, QUE PASSARAM,

QUE AS MAGOADAS IRAS ME ENSINARAM

A NÃO QUERER JÁ NUNCA SER CONTENTE.

 

ERREI TODO O DISCURSO DE MEUS ANOS;

DE CAUSA QUE A FORTUNA CASTIGASSE

AS MINHAS MAL FUNDADAS ESPERANÇAS.

 

DE AMOR NÃO VI SENÃO BREVES ENGANOS.

OH! QUEM TANTO PUDESSE QUE FARTASSE

ESTE MEU DURO GÉNIO DE VINGANÇAS!

 

( Camões-ről lásd feljebb.)

 

Amit nem sikerült kideríteni, az az, hogy hogy lehet, hogy két vers helyenként kétféle verzióban is szerepel (ld. pl. a Dunánál c. József Attila versnél) - lehet, hogy a műfordító átírta a korábbi verziót? -, illetve, hogy az egyik versgyűjtemény x-et jelöli meg műfordítónak, a lisszaboni metrós füzet meg y-t. Úgyhogy még mindig lehet a témában kutatni, nyájas olvasóm!
A folytatáshoz kattints ide!