Budapesten egyre népszerűbbek a lakóparkok. Az ötlet nagyszerűen hangzik első hallásra: zárt belső kert a lakóknak, autók a föld alatt, játszótér, portaszolgálat, emelt szintű szolgáltatások, és minden mindenhez közel van, akár autóval, akár tömegközlekedéssel. Körülbelül egy ilyen világ jön le a színes prospektusokból. Érdekes, hogy ez nem mindenhol alakul ki: a lakóparkok olyan helyeken alakulnak ki elsősorban, ahol az állam nem tud, vagy nem akar sok pénzt költeni a közterületek színvonalas karbantartására.

Az idilli látványképek egyre jobban eluralják az ingatlanpiaci hirdetéseket. Egy túlzottan idealizált, irreális képet festenek le, ahol nincs szmog, nincs tömeg, nincs forgalmi dugó, viszont minden fa virul és zöldell, mindenki mosolyog, és száz lakóra annyi autó jut, hogy azt még Enver Hodzsa is keveselné. Miért kell lakások eladásához vagy irodák kiadásához ennyire elrugaszkodni a valóságtól? Azt, hogy ezek tulajdonképpen képi hazugságok, szerintem a forgalmazók is pontosan tudják: nem láttam még olyan rajzot, ami ne lenne "csak illusztráció", minden jogi kötöttség felvállalása nélkül. A megfelelő nézőpont megválasztása is sokat segít az ilyen képi hazudozásban: a 9 emeletes tornyok közé beszúrt, a lakásszámhoz képest tenyérnyi belső kertek felülről nézve szép nagyok, míg a tornyok lapos négyzetek lesznek. Nem véletlen, hogy a képek zöme madártávlatból igyekszik bemutatni az épületeket, és nagyon ritka az emberi, földszinti nézőpont. A szomszédos utcák és házak helyén csak zöld foltok, vagy akár erdőnyi fa szerepel, mintha nem is a városban, hanem egy tanya helyén épülne fel az új lakótelep.

De nem csak a rajzokkal van a gond. Egy bejáráson rákérdeztem a teremgarázsok díjaira. Helytől, mérettől függően a Danubio Park nevű lakótelepen egy teremgarázs beállóhely 2,3 millió forinttól indul, de van 3 millióért is - helyétől és méretétől függően. A szomszédos Marina Part is hasonló árakon dolgozik. Ami elméletben föld alá szorított autóparkolást jelentene, az a gyakorlatban eladatlan parkolóhelyek garmadáját jelenti. Mert egy új autó áráért szinte senki nem vesz parkolóhelyet a teremgarázsban. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy beállóhely építési költsége még az egy millió forintot sem éri el, tehát 1,5 millióért is szép nyereséggel lehetne árulni ezeket a beállóhelyeket. A teremgarázs helyekre és a felszíni zöldfelületekre hivatkozva viszont nagyon kevés parkolóhelyet építenek a felszínen. Így aztán jön a növényzet kitaposása, a tiltott helyen parkolás.
Aztán érdemes megnézni a beépítettség fokát is. Egyre pofátlanabbul, egyre nagyobb házak épülnek szorosan egymás mellé. Szép az üveglapos vagy rozsdamentes acél erkélykorlát, de a szomszédé kb. 20 méterre van a tiédtől. Vagy függönyözöl ezerrel, vagy megszokod, hogy belát mindenki. A beruházónak mindegy, ő minél több pénzt akar kiszedni minél kisebb telekből, és ha megteheti, hát simán "elintézi" az önkormányzatnál, hogy magasabbat is engedélyezzenek a korábbi szabályozás szerintinél. Így aztán egyre durvább beépítettségű területek keletkeznek, miközben a kapcsolódó beruházások rendre elmaradnak. Nincs a közelben új, vagy sűrűbb tömegközlekedés, nem épül még egy kerékpárút se, viszont van jó sok emelet:

(Forrás http://www.youtube.com/watch?v=5CdYKaA6XXA)

Sokszor annyira eluralja a "marketing és pénzügyi" szemlélet a lakóparkok tervezőit, hogy a kívülről jól mutató lekerekítések, beugrók és pengefalak a lakóknak csak bosszúságot okoznak: 35 fokos szögben találkozó falak mentén kellene a lakást berendezni, bútort kellene tenni az íves falhoz, de nincs ilyen stb. Valójában sokszor építészetileg nulla értékű épületek valósulnak meg, amelyek csak a prospektusban mutattak jól.
Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, ha a lakópark "szigetszerűen" épül meg. A beruházó ugyanis csak eladható, vagy kiadható dolgokat épít: teremgarázst, lakást, üzlethelyiséget. Így olyan telepek keletkeznek, ahol van egy kis ABC, de nincs oktatás, nincs kikapcsolódási lehetőség, nincs orvosi ellátás. Ha szerencsés vagy, akkor már van ilyen a környéken. Ha nem, ne várd, hogy kapsz. Több helyen ígérnek medencét, uszodát, szaunát - tudni kell, hogy ezek fenntartása különösen költséges, nagyon megnöveli a közös költséget! Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a szintén eladhatatlan folyosó milyen széles. Láttam már elrettentően szűk folyosókat, ahol a lakók úgy dörzsölik be magukat a lakásukig - nap mint nap...

Így aztán a beköltözők cirka harmada komolyan gondolkodik azon, hogy miért is költöztek ide ennyi pénzért, miért is fizettek ki 500-600 ezer forintos (vagy még drágább) négyzetméterárakat, miközben a közös költség jóval magasabb, parkolni ugyanúgy nem lehet, a lakás áthallásos, és még jól el is adósodtak úgy 10-15 évre.

Ha ilyen lakásba költöznél:

1) Kérdezz rá a szintterületi mutatókra: összesen hány nm lakás épül, és hány nm kert!

2) Kérdezz rá a műszaki leírás részleteire, ne elégedj meg az általánosságokkal! Csak az létezik, amire garanciát vállalnak, a többi csak maszlag és színes kép! A "Tervezzük, hogy..." kezdetű mondatok legyenek gyanúsak :-)

3) Kérdezz rá a teremgarázs árakra akkor is, ha nem tervezel beállóhelyet venni! És ha kicsit szívatni akarod az értékesítőt, akkor kérdezd meg, hogy miért akarnak 100% feletti profitrátával dolgozni, aztán figyeld az arcát :-)

4) Járj utána, hogy mi van a környéken: hol van iskola, kórház, rendelőintézet, mozi, színház, hivatal a környéken!

5) Kérdezz rá a bent élés kérdéseire is! Ki fogja gondozni a zöldfelületeket? Milyen pénzből? Ki fogja figyelni a teremgarázsban álló kocsidat? Mit lehet tenni, ha az egyik lakó hajnalig tombol a házibulijában?

Tudtad, hogy a Váci út és a XIII. kerület tulajdonképpen egy erdő? :-)

Neked mi a véleményed? Mik a tapasztalataid? Írd meg kommentbe!

Olvasnivalók a témában:

Cséfalvay Zoltán: Kapuk, falak, sorompók - A lakóparkok világa

Csizmady Adrienne: A Lakótelepektől a lakóparkokig

http://reakcio.blog.hu/2008/06/05/lakopark

http://nol.hu/cikk/487355/

http://www.epiteszforum.hu/node/2402

http://www.epiteszforum.hu/node/2695