A blog elköltözött, a következő bejegyzések már az új címen olvashatók:

http://fovarosi.blog.hu/

Nyájas olvasóm, tarts velem ott is!

Újra bérlőre vár az egykor Budapest egyik high-tech gyöngyszemének számító Kontrax irodaház. Exkluzív képekkel beszámoló következik az épület bejárását követően. Vigyázat, még remek graffitik is jönnek!

A rendszerváltással a magyar gazdaság is felszabadult a korábbi korlátozások alól. Szabadon lehetett vállalatot alapítani, az újonnan felmerült igényeket a korábbi állami cégek sok esetben már nem tudták kielégíteni. Ez egy sor magánvállalatnak adott üzleti lehetőséget. Ez idő tájt született a Műszertechnika, a Microsystem, a Kontrax, a Controll, majd az Albacomp. A Kontrax irodatechnikai megoldásokat szállított: fénymásolókat, telefonokat, telefonközpontokat, faxokat értékesítettek, de ők adták ki akkoriban a Sárga Lapok üzleti telefonkönyvet is. A közonti irodaház és raktár megtervezésére a cég 1990-ben a Molnár Péter vezette csapatot (Sylvester Ádám, Vaja Tamás) bízta meg. A megrendelő szolid, de a fejlődő cég arculatát kifejező épületet akart, amely egyben a raktározási gondokat is megoldja. A cég tragédiája, hogy mire a ház elkészült, a cégnek már lényegében befellegzett. 1993 május 5-én a 2,5 milliárd forintos könyv szerinti értékű Kontrax csoport 5,4 milliárd forint adóssággal a nyakában csődöt jelentett. Abban az évben több mint 3500 csődindítványt kezdeményeztek, felavatták a Suzuki gyárát Esztergomban, Csepel népszavazáson maradt Budapest része, megtartották az első Sziget Fesztivált, és átadták az 1-es villamos Thököly út és Kerepesi út közötti új szakaszát.

Kontrax reklám a 90-es évek elejéről. Kozma Péter alkotásai inkább a vizualitásra, míg Sas Istvánéi inkább a sztorira, a verbális poénokra voltak kihegyezve. A 13. másodpercnél gyönyörűen tör elő a fény a titkárnő füléből! Tto-to-do-do-tá-ó...

A 2823 négyzetméternyi irodát kínáló épület két, egymástól jól elkülönülő egységből áll. A hátsó irodaszárny a volt gyárépület szerkezeti vázát őrzi, míg a fogadórész teljesen új. A háromemeletes ház vasbeton szerkezetére kívül csupa-üveg homlokzati borítás került - ez akkoriban még újdonságnak, "Manhatten"-nek tűnt a magyarok szeme előtt. A ház előtt egy kis talapzaton álltak a cégnév betűi. A hátsó részen lépcsőház épült. A bejárat tágas, nagy belmagasságú csarnokká magasodik, a 3 szint magas tér monumentalitást áraszt. A recepciós tér fölé, acélpillérek közé került az igazgatói iroda. Érdekesség, hogy még 100 adagos konyha is volt az épületben. Az étterem, büfé az angolaknával világított alagsorban kapott helyett. A Hungária körút felől nézve két elem vált nagyon hangsúlyossá: a kiugratott, éles végződésű előcsarnok tere, valamint az üvegfalú hengerben elhelyezett lépcsőház. Az előcsarnokban az üvegfal látható tartószerkezete fokozza a "magas technika" hatását, amely jól illeszkedett a cég által kommunikált imázshoz. Akár a ház, a belső terek is az alapformákból (kör, háromszög, téglalap stb.) építkeztek.

A high-tech kialakításához remekül illeszkedett a belső terek berendezése. A belsőépítészeti tervező Heimi Velez volt Chicagóból, a Skidmore, Owings and Merill (SOM ) irodától. A hazai partner és kivitelező a Technoart Kft. volt. (Ők később a Nemzeti Színház és a MüPa belsőépítészetén is dolgoztak.) A színvilág visszafogottan elegáns, a fehér falaktól és fotelektől kiindulva vezetett végig a szürke árnyalatain. Ez a visszafogottság jellemezte a bemutatótermet is. A belső tereket 1992 decemberében adták át.

A megépült irodaház - raktár együttes csak az első ütem volt, eredetileg további épületeket terveztek az egykori gyárterületre. A második ütem az Egressy úti végfalhoz csatlakoztatva a Francia út mellett, míg a harmadik az irodaépülethez nagy ívvel csatlakozva épült volna fel, ám ezek kivitelezésére már nem került sor. A Kontrax csődje után a ház egy ideig a L'Oreal kozmetikai cég székháza lett. A Kontrax-os bemutatóterem berendezése megsemmisült - érthető módon az új cégnek erre már semmi szüksége nem volt. Ám idővel ők is tovább álltak. 2006-ban még egy forgatás erejéig igénybe vették a házat: Török Ferenc filmrendező és stábja az Overnight c. filmet forgatta itt. Ebben az előzetesben jól látszik a hangsúlyos, kör alakú ablak, és mögötte a tárgyalóterem, valamint az üvegfalú előcsarnok:

Az Overnight előzetese

Az elmúlt 2 évben már üresen állt a ház. A tulajdonosok tájékoztatása szerint ha sikerül bérlőt találni az időközben Hungary Business Centerre átkeresztelt irodaházba, azonnal elvégeztetik a szükséges felújítási-karbantartási munkálatokat. Komoly perspektívát kínál az is, hogy azonos tulajdonos kínálja a Hungária körút 77. szám felé eső szomszédos telket is. Így komoly bővítési potenciál is van a Hungária körút e részén, újabb építkezésekkel akár 35 ezer négyzetméteresre is nőhet az irodaház-komplexum.

Ingatlanfejlesztők úgy vélik, hogy a Váci út telítődése után a beruházók ismét "rátalálnak" majd a Hungária körútra. És ezzel minden bizonnyal a Kontrax egykori székházára is.

Források:
http://urbanista.blog.hu/2009/09/09/kontrax_szekhaz_uresen_all_pedig_tizenotevesen_is_megallja_a_helyet_a_mai_irodahazak_kozt
http://bfl.archivportal.hu/id-713-epul_fogy_olykor_pedig_omlik.html
http://www.architecahungarica.hu/ah_hu/ah_hu_epuletek.php?linkid=427
http://www.origo.hu/filmklub/blog/riport/forgatas/20060728brokerek.html
Magyar Építőm. 1993/3-4.
http://www.menedzsment.siteset.hu/fajl.php?id=4308
http://www.multikonyha.hu/referenciak.php?INGO=2QudGD7eAZHxkwwzrjY-s0LHiz5
http://epiteszforum.hu/node/3335
Nagy hatású szembeállítás. Magyar Építőművészet 1993/3-4., p. 12.
Amerikai belső terv hazai megvalósítása. Magyar Építőművészet 1993/3-4., p. 12.
http://www.rm.hu/hu/egyediek.php
http://www.epiteszforum.hu/node/5230

-Basa Péter 2009 december 30-án hunyt el. Ő volt a Barabás-villa felújítójának tervezője, a Határon Túli Magyarok Templomának (Budakeszi) és a Nagy-Kopasz hegyen álló kilátó nagyszerű tornyának tervezője. A család az építész halálával nagyon nehéz anyagi helyzetbe jutott, így a Magyar Építész Kamara kezdeményezésére gyűjtést szerveznek. Részletek, számlaszám itt.

-2010 február 25-én a VIII. kerületi Krúdy utca eddigi és tervezett változtatásairól tartanak fórumot a CaPe (Civilek a Palotanegyedért Egyesült) szervezésében. 17:00-kor kezdenek a Párbeszéd Házában, a Horánszky utca 20. szám alatt. Most lehet megkérdezni a polgármester urat :-)

-Milyen lesz Budapest 2050-ben? Az alábbi rövid kis videó szerint szélkerekek és toronyházak is lesznek, de a Várat még akkorra sem fogják felújítani:

-A legfrissebb parkolási térkép letölthető innen . Parkolási zónák és díjak, bár kisebb eltérések a kerületek miatt lehetnek.

-Még látható a FUGÁ-ban a budapesti hidakat bemutató kiállítás a Petőfi Sándor utca 5. szám alatt. Tudtad, hogy úgy 310 híd van ebben a városban? A tárlat az elmúlt évtizedek gyalogoshíd-ötleteit is bemutatja. A Közlekedési Múzeum tárlata pedig a Lánchíd történetét és érdekességeit mutatja be.

-Február 26-ig lehet képeket beküldeni a CaPE fotópályázatára. "A Palotanegyed rejtett kincsei" című pályázatra Józsefváros e részeit bemutató képeket várnak. Részletek itt .

-Egy BKV-s sofőr volt olyan botor, és felvette, amint lerobbant buszának bevontatása közben végigkáromkodja az utat. Azóta már nincs a cégnél. Ám a videó legalább 10 példányban van fent a YouTube-on:

-Önkormányzat vagy civil szervezet vagy? Tudsz egy nagyon jó közteret? Küldd be, most keresik a legjobbat Budapesten és az agglomerációban! Az anyagokat május 24-ig kéretik beküldeni.

-Február 22-én 16 órakor maga Fábry Sándor mutatja be a most induló építészeti zsurnált, a Metszet c. havilapot a FUGÁ-ban. A helyszínen a lap megtekinthető, benne Edouardo Souto de Moura, Maurizio Bradaschia, Davide Macullo, Tony Fretton, Édouard François, Heinz Tesar egy-egy épülete, a Müncheni Brandhorst múzeum bemutatása (Sauerbruch Hutton), az Allee és a Simplon udvar részletes ismertetése, valamint Weiler Árpád és Dobai János egy-egy munkája.

-Február 20-ig tekinthető meg a KÖH szervezte Mustra kiállítás, amely az Örökség Galériában tekinthető meg: I., Táncsics Mihály u. 1., h-p 9-17 óra között. A nemrégiben felújított műemlékeket mutatják be, ezek között szerepel pl. a az ELTE Múzeum körúti épületének homlokzati felújítása, seccóinak restaurálása, a Párbeszéd házának, a Párizsi Nagyáruház épületének felújítása.

Az 50-es évek építészetének egyik fontos fővárosi emléke a XII. kerületi MOM Művelődési Központ. A hely, amely a Gemini állandó fellépőhelye volt, ahol a Hobo Blues Band első klubja működött, és ahol a 60-as évek elején Ferencsik János vezényelt, 2009 végén bezárt, hogy hamarosan megújulva várja a kerület és az egész főváros lakóit.

1951-ben a Magyar Optikai Művek (MOM) szovjet igazgatója, Szmirnov Konstantin új művelődési házat rendelt a gyártelep szomszédságába. A megbízást Dávid Károly kapta. Dávid építész családba született 1903-ban. A Műegyetemet igen lassan, 1922-31 között végezte el, mivel közben már dolgozott is apja irodájában. Ezután külföldi utak jöttek, majd Le Corbusier irodájában kötött ki. Hazatérvén lakóházakat tervezett, pályázatokon indult. Első fontos megvalósult épülete a mai Ferihegy 1-es terminál épülete (1948). Az ötvenes években ő irányotta a Népstadion építését (1953), ő tervezte a MOM Művelődési Házat (1950-54), a Fővárosi Művelődési Házat (1951), a szentesi fürdőt (1958), majd a szegedi fedett uszodát (1970). 1973-ban hunyt el, a Farkasréti temetőben nyugszik.

A ház megépítése és felszerelése 5 millió forintba került, a megnyitót 1951 november 7-én tartották. Az 1966 után Szakasits Árpád nevét viselő kultúrház kb. 3000 négyzetméteres, kétszintes. Mai hivatalos neve "Budapest XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Művelődési Központ", bár a mai napig is emlegetik MOM néven. Bár a szocialista realizmust építésekor már meghirdették, az ötvenes évek építészetének lenyomatai fellelhetők a házon, az inkább mégis a modern irányzathoz áll közelebb. A lépcsőház és a nagy belső terek még egyértelműen a Bauhaus stílust idézik, a belső terek kialakításakor viszont már kötelező volt a szocreál ideológiához idomulni. Szocreál tematikában fogant az a műalkotás is, amelyet 1952-ben helyeztek el a Sirály utcai homlokzaton. A Szabad Nép 1952 január 6-én így mutatta be a házat: "A lépcsőházat a képzőművészeti kör tagjainak alkotásai, sztahanovisták, kiváló dolgozók portréi díszítik. A korszerűen, kényelmesen berendezett színház- és moziterem 800 látogatónak biztosít kellemes estéket. Az emeleti könyvtárban szépirodalmi és tudományos könyvek ezrei, a süppedő szőnyegekkel borított olvasóterem, vagy a különböző játéktermek, tanácskozó helyiségek várják a vendégeket. (...) Nyáron kellemes estéket nyújt a kultúrotthon szabadtéri színpada."

Müller Béla egykori dolgozó így mesélt az építkezésről: "Lehet, hogy sokak számára nagyképűen hangzik: nekem szívügyem volt ez az építkezés. Minden délután ott lábatlankodtam a kőművesek és ácsok között, felmásztam az állványokra, kíváncsi voltam mindenre. Egyszer, amint ott tébláboltam a mai színházteremben, megjelent Szmirnov igazgató. Alaposan körülnézett, ellenőrizte a munka menetét, szemügyre vette a mennyezetet tartó oszlopokat is. Mi tagadás, ezeknek az oszlopoknak a kiképzése nekem nem tetszett, s mert világéletemben szókimondó ember voltam, ezt közöltem is a vezérrel.
-Mi a bajod velük? - kérdezte mosolyogva.
-A fröcskölt beton kiszakíthatja majd a hölgyek harisnyáját - aggályoskodtam.
-Mit ajánlsz? - érdeklődött.
-Műmárványt, amit simára lehet csiszolni.
-Meglesz! - válaszolt röviden Szmirnov igazgató.
Ma is ezek az oszlopok tartják a mennyezetet."
Na, hát ilyen ember volt Lenin elvtárs :-) Amikor először olvastam a sztorit, az jutott eszembe, hogy Müller elvtárs az aggályoskodása miatt majd kap pár év kényszermunkát Recsken, vagy valami ilyesmit. De úgy látszik, megúszta.

A MOM művelődési háza a Gemini állandó fellépőhelye volt. A Hobo Blues Band első klubja is itt működött, és a 60-as évek elején itt vezényelt Ferencsik János. A 70-es években a Mikroszkóp Színpad, a Madách Színház és a Vígszínház művészei rendeztek itt teltházas előadásokat, de ezek mellett tengernyi szakkör, klub és tanfolyam is helyet kapott. A 90-es évek elején országos szintű védettséget kapott az épület. A valamikor szakszervezeti tulajdonú kultúrház 1995 óta van a XII. kerületi önkormányzat tulajdonában. Időközben a programok is megváltoztak. A korábbi, befogadó jellegű intézményből saját programokat kínáló, és a helyi civil szervezetekkel együttműködő kulturális központtá vált. A belső terek kialakítása 50 éven át szinte változatlan maradt, így az új programnak már nemigen felel meg.

Kritika annak idején az épület és a főbejárat elhelyezését illetően érte Dávidot. A ház teljesen az utca frontján áll - csendesebb miliő jöhetett volna létre, ha a házat beljebb helyezik el. Elhibázottnak ítélték a főbejárat sarokra helyezését is. A most induló felújítási program mindkét kérdést érintette volna. A felújítás tervezésekor a Firka Építész Stúdió csapata szeretett volna a Sirály utcai szárny falán is bejáratot nyitni, ezt azonban a KÖH az ott található műalkotás védelmében nem engedélyezte. A csendesebb front viszont megvalósul, ugyanis a Sirály utca járműforgalma megszűnik. A park, a városi tér felér majd egészen a kultúrházig. Az utca aszfaltja helyén a forgalomtól elzárt sétálóutca alakul ki, mely alkalmas lesz a biopiac, vásárok, szabadtéri kulturális rendezvények megtartására. Az így kialakuló tér kapcsolódik a MOM belső udvarához és a Gesztenyéskerthez is, fontos szerepe lesz a tömb területének egységesítésében. A park felér majd egészen a kultúrházig. A terep lejtését kihasználva a jelenlegi Sirály utcai szint alatt a Gesztenyéskertre nyitható homlokzattal egy szolgáltató szint kialakítására van lehetőség, mely vendéglátással, előadó-kiállító tér kialakításával rendezhető be. A kert látogatói számára egy korszerű nyilvános illemhelyet, játékkölcsönzőt is kialakítanának itt.. A szolgáltató szint alatt 2 szintes mélygarázst építenek 110 autónak. Ki- és behajtás a Jagelló út felől lesz lehetséges. A kerület ezzel egy régi problémát szeretne orvosolni: a biopiac idején korábban kaotikus parkolási helyzet alakult ki a környéken, ez most megnyugtatóan rendeződhet. A népszerű biopiac fix pavilonsort kap a régi bódék helyett - így egyrészt sokkal kulturáltabbá válhat az árusítás, másrészt a pavilonok más célra is felhasználhatók lesznek, új helyszínnel gazdagítva a ház kínálatát. A hátsó udvarban szabadtéri színpad lesz, az alatta levő teret a ház és az árusok használhatják majd raktározásra. A létesítmények felújítása és újak tervezése során cél volt az alternatív energia-felhasználás előtérbe helyezése, intelligens épületüzemeltetés, szelektív hulladékgyűjtés, akadálymentesítés az épületekben és a parkban. A fűtés-hűtés rendszer megoldása ennek megfelelően egészen egyedi lesz: a föld alatt futó nagy méretű szennyvízvezeték nagyjából állandó hőmérsékletét használja majd ki az új rendszer.

2009 december: új helyen a biomikulás :-)

A belsőépítészeti kialakításnál az ötvenes évek hangulatát is igyekeznek megőrizni, ám a 21. századba is át szeretnék hozni az intézményt. A színházteremben például lesüllyeszthető új nézőtér lesz, így annak első része egy szintbe lesz hozható a színpaddal. Ez pl. néptáncos programoknál, báloknál lehet majd hasznos. Új színpad- és hangtechnika is beépül. A nézőtéren viszont megmaradnak a régi széksorok. Természetesen az akadálymentesítés is megtörténik, az előcsarnok terében liftet is beépítenek majd. A színház mellé a hiányzó kiszolgáló helyiségek is megépülnek: a kisgyermekes vendégeket baba-mama szoba, a fellépőket öltöző fogadja majd. A Csörsz utca felőli oldalon az irodák üvegfalasra váltanak, így jóval világosabb lesz a folyosó.

A MOM Művelődési ház felújítási programját a XII. kerületi önkormányzat összekapcsolta az épület szomszédságában található Gesztenyéskert és a környező közterületek fejlesztésével, hogy a területet egy egységes kulturális, szolgáltató, rekreációs övezetté alakítsa. A program része a sétányok, a növényállomány megújítása, a világítás és az utcabútorok korszerűsítése. Itt is fontos szempont az akadálymentesítés,mivel jelenleg a környező utcákból rendkívül nehezen megközelíthető a terület az idősek, a kismamák és a mozgáskorlátozottak számára. A park megújulása az ott található emlékműveket is érinti, várhatóan átalakul a Finta József tervezte antifasiszta emlékmű hátterét adó, kis méretű bazaltkockás burkolatú fal, valamint nemrégiben az önkormányzat pályázatot írt ki egy új 1956-os emlékszobor felállítására is.

Az EU-s pályázat második fordulójában a projektre 900 millió forintos támogatást nyert el a kerület, így a 2-ről közel 4 milliárd forintra emelt teljes pénzügyi keretbe belefért a mélygarázs megépítése is. A pályázat során nagy sikere volt annak, hogy a projekt egyszerre kulturális, munkahelyteremtő és környezetvédő. A Sirály utcát már lezárták, a Csörsz utca autóforgalma kétirányú lett, a házban kezdődnek a munkálatok. 18 hónap áll rendelkezésre a munkák elvégzésére, a megnyitó így 2011 nyarára tehető.

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/MOM_M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_K%C3%B6zpont
http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_K%C3%A1roly
http://hetivalasz.hu/budai_latkep/muvhazbol-kulturpalota-18534/
http://muemlekem.hu/muemlek?id=1143
Huszonöt éves a Művelődési Központ. Fókusz, 1976. okt. 11.

(Köszönöm Szabó-Kalmár Éva segítségét!)

Na, akkor az elmúlt hónapok sikerére való tekintettel most egy olyan rejtvény jön, ami erősen nehezített fokozat: ennek a megfejtését még én sem tudom :-) Szóval, mi lehet a képen ez a vasbetonos-macskaköves izé? A háttérben az Államkincstár (az egykori XIII. kerületi pártház) és a Finta-féle Police Palace látható. A válaszokat, tippeket kommentbe kéretik megírni!

2010 január 30-án, azaz ma lett 110 éves a Budai Vígadó épülete. Ennek alkalmából megnézzük a házat! Ehhez a gyönyörű kis Corvin térre kell elsétálnunk. Az elmúlt években a tér utca felőli oldalán álló régi házakat sorra felújították, majd sor került a tér átalakítására és a Vígadó felújítására is.

Archív felvétel az épületről

A török időkben még valami ronda áru-, majd fegyverraktárak álltak itt. Ez a funkció még a 19. században is megmaradt, csak persze törökök helyett az akkori katonai hatóságok raktároztak itt több épületben. A 19. század végére azonban a budai polgárság is változásokat követelt. Ha Pestnek lehet Vígadója, akkor legyen Budának is! A budai polgárok 1892-ben kérték először írásban Gerlóczy Károly alpolgármestertől a ház felépítését, ahol összejöveteleiket és mulatságaikat megtarthatnák.

A megvalósítás felé Wekerle Sándor miniszterelnök nyitott kaput. Ugyanis 1894-ben arról hoztak törvényt, hogy a fővárosi katonai ingatlanok kerüljenek a fővároshoz. Így került Budapesthez a Citadella, az Újépület (aminek a helyén ma a Szabadság tér áll), meg még néhány ingatlan, köztük a Budai Vígadó telke. És ha már így alakult, a főváros megvett hozzá még két szomszédos telket is. Így egy elég nagy terület került a főváros tulajdonába, lett hely és tulajdon a megvalósításhoz. 1896-ban írták ki az építészeti pályázatot, amelyre 12 pályamű érkezett. Nehéz feladatot kellett megoldani: színházi, könyvtári, irodai, raktári funkciókat kellett magas színvonalon, reprezentatív megjelenéssel bepakolni az épületbe. A nyertes pályázók - Árkay Aladár és Kallina Mór - magas színvonalon oldották meg a feladatot.

Az építkezés 1898 tavaszán indult meg Hauszmann Sándor vezetésével, és a következő év végére már el is érték a szerkezetkész állapotot. Halmos János polgármester 1900 január 30-án adta át az épületet. Nagyszabású farsangi bált tartottak, a fővédnök Klotild főhercegasszony volt, és igen szép táncrend szerint mulattott Pest és Buda legnemesb és nagytiszteletű közönsége. Éjfélkor műtárgy-sorsolást tartottak, a bevételből a budai szegényeket támogatták meg.

A két emelet magas épület egy belső udvart is rejt. A ház a tér felé fordul, erre tájolták a főbejáratot és a legdíszesebb homlokzatot. Eklektikus stílusa a korra jellemző. A homlokzatok oszlopfői attikai jón, az oszloptörzsek olasz reneszánsz mintát követnek. Az ablakkeretek, mellvédek szintén az olasz reneszánsz hatását tükrözik. Érdekes, de a homlokzatot díszítő szobrok alkotóiról nem tudunk semmit. Talán külföldi az alkotó, talán ismeretlen, talán a Kallina Mórral együtt dolgozó, a legnagyobbak között nem jegyzett Kászonyi László készítette őket. Nem tudni. Nyomozd ki!

A Budai Vígadó a felújítás után, 2008-ban

A viszonylag egyszerűnek mondható eklektikus külső mögött pompás szecessziós díszítés rejlett. A tágas előcsarnokban karszti márványoszlopokat emeltek, innen széles márványlépcső vezet az emeletre. A belső falakat halványzöldre festették, a stukkódíszeket a Matscheko és Schroedl (nem keverendő össze Schrödinger macskájával) szállította. Az emeleten kapott helyett a Budai Polgári Kör társalgója, olvasója és játéktermei, valamint egy 350 négyzetméteres díszterem. A díszteremben láthatók Pauli Erik "Az Est" és "A reggel" című falfestményei. A terem kiválóan alkalmas volt úri bálok megrendezésére. A világításról 3 ívlámpa és 270 izzó gondoskodott. Ha ehhez hozzávesszük a falak tükreit, elképzelhetjük, hogy minő ragyogónak volt mondható ez a terem a 19. század utolsó évében. Később a báltermet 306 férőhelyes színházteremmé alakították át. Ma többek között az Állami Népi Együttes előadásait élvezhetjük itt. A díszteremhez oldalt egy-egy kisterem épült. Voltak itt még társalgók, klubhelyiségek, kártyaszobák - minden úri szórakozási igénynek megtalálták a helyét. A felsőbb szinteken négy magánlakást is kialakítottak, és itt kapott helyiségeket a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal is.

Az épület Fő utca felőli sarkán (ahol most a 86-os busz húz el), régen kávéház volt, a főhomlokzat másik oldalán, az Iskola utca felől pedig étterem. Ma az épületnek ezen helyiségeit is a Hagyományok Háza használja, termek vannak ezekben a helyiségekben. Viszont nyílt egy új kávézó-étterem a ház előtti téren, ennek felköríves kis épületét a tér rendezésekor húzták fel. Az épület az 1950-es években lett a magyar néprajz és néptánc központja, itt tartotta előadásait a már említett Állami Népi Együttes. 2005 óta a Magyar Művelődési Intézetből Hagyományok Házává átkeresztelt intézmény székel a Budai Vígadóban. Igaz, a Művészetek Palotája tervezésekor úgy 2 évig élt a gondolat, hogy a Hagyományok Háza oda költözik át. Végül azonban olyan feltételek mellett költözhettek volna csak, hogy jobbnak látták maradni. A kulturális tárca akkor tett ígéretet arra, hogy a Corvin téri épületet 10 év alatt felújítják.

A homlokzatokat 2006-2007-ban újították fel - a második világháború nyomait tüntetve el ezzel a házról. (A második világháború alatt egy ideig itt működött az Élelmiszerjegy-központ Elosztó Hivatala, majd az Országos Hadigondozó Hatóság központi irodái kerültek ide.) A rekonstrukcióhoz a megmaradt épületrészleteket, töredékesen fennmaradt eredeti terveket és régi fotókat használtak fel. Visszakerültek a háborúban találatot kapott szobrok és címerek, kiegészültek a homlokzati díszek, újjáépült a portikusz, az ablakok. Bár ez alkalommal a felújítás csak a homlokzatokra fókuszált, elkészült a belső rekonstrukció koncepiója is. A belső tereknél már nem lehet a homlokzat-felújítás akkurátus korhűségét követni, itt inkább a 21. századi igényeknek megfelelés lesz a szempont a műemléki értékek megőrzése mellett. A koncepció szintjén egy új infopultra is tettek javaslatot. A felújítási munkálatok tervezői az Archikon Kft munkatársai, Nagy Csaba és Bagó Bernadett voltak. Az épület történetét Déry Attila kutatta.

Források:
http://regi.hagyomanyokhaza.hu/hh/index.php?menu=794
http://regi.hagyomanyokhaza.hu/index.php?page=1923
http://epiteszforum.hu/node/8562
http://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_Vigad%C3%B3
http://kultura.hu/main.php?folderID=1445&articleID=262742&ctag=articlelist&iid=1
http://hetivalasz.hu/nezopont/kiszoruloban-9987/

Arról korábban már volt cikk (két részben ), hogy a Piaristák felújítják és bővítik a Piarista közben, a Váci utca elején lévő épületüket. Aesculus ajánlott figyelmembe egy hasonmást.

A házat Hültl Dezső tervezte. Dolgozott ő máshol is a Piaristáknak: a kecskeméti iskolájukat is ő tervezte. És ha megnézzük az alábbi két képet, mintha egy tornyot megspórolt volna a tervezési munkából. A budapesti és a kecskeméti szakasztott ugyanúgy néz ki:

Üllői úti fák: kinek verset, kinek fákat, kinek egy zenekart juttatja ez eszébe. És az, hogy üllői úti vitorlák? Na? Semmi? Pedig egy irodaház eszünkbe juthat. Az Üllői út 48 szám alatt egy nagyon színvonalas irodaház épült fel 2009 végére.

(kép: Bujnovszky Tamás, Octogon)

A helyszín remek választás. Tömegközlekedéssel nagyon jól megközelíthető (villamos, metró jár arra), az egyik oldalon a ferencvárosi rehabilitáció áll, a másik oldalon a Corvin-Szigony projekt. Az Üllői út (valamint folytatása) jelenti a kapcsolatot a reptérrel, ám még mindig belvárosi a helyszín. Úgy jósolják, hogy a következő irodaház-favorit az Üllői út lesz a válság után.

A tervezők Bolla Ákos, Szabó Dávid és Litkey Csaba (Bolla & Litkey Építész Stúdió ) voltak. Az "A" kategóriás irodaház fő hangsúlya - a telek elhelyezkedéséből következően az Üllői útra néző homlokzat lett. Az első gondolat az volt, hogy a beözönlő autóforgalom lassulását jelenítsék meg azáltal, hogy a homlokzatot kiadó lapok egyre sűrűbben (és magasabban) jelennek meg. Ebből fejlődött tovább a végleges "vitorlás" forma. Mai anyagokkal, 21. századi formákkal alakították ki az óriási üvegfalat, amely 4 vitorlát formáz. Az üveglapokon mintázat fut végig - fákat rajzoltak ilyen módon az üveglapokra, a fent említett híres üllői úti fákat idézve meg ilyen formában. Kár, hogy az üvegfelületek törései és tükröződései miatt ez nappal nem érvényesül eléggé. A 4 vitorla azonban így is nagyon karakteres "jellé" alakította a házat. Pláne éjszaka, amikor színváltós fénycsík "folyik végig" a homlokzaton - ez ma nagyon divatosnak számít, talán lassan már sok is lesz a fénylő, színváltó homlokzatokból Budapesten. Az üveg-vitorla fal egyben a ház árnyékolását, temperálását is szolgálja. A homlokzat elnyerte a Magyar Üvegipari Szövetség Innovációs Különdíját az ALUTA 2009. évi Építészeti Pályázatán.

A Kisfaludy utca sarkánál egy hatalmas "oszlop" fut fel - erre lehet elhelyezni a bent "lakó" cégek és az irodaház tábláit, világító feliratait. Nem oszlop ez, hanem egy óriási kürtő. A beruházáskor ugyanis újjá kellett építeni a 3-as metró és a környező pince-óvóhelyek szellőzőit, és ezeket rejti ez a kürtő. (Hasonló megoldással találkozhatunk a Kempinski szálló Miatyánk utca felőli oldalán is.) Ez egyébként külön műtárgy, amit elkészülte után át kellett adni a BKV-nak.

A beruházó a BIF, a kivitelező a KÉSZ, a mélyépítő a Swietelski volt. A bokrétaünnepséget 2009. március 11-én tartották, az átadás 2009 december elején történt meg. A 6181 négyzetméter kiadható területet ajánló, összesen 13 ezer négyzetméter összterületű irodaház legelegánsabb, kiemelt tere a recepció fogadótere. Itt borvörös fal, fehér mennyezet, valamint szürke járólapok és recepciós pult fogadja a betérőt. A ház belsejében egy kis belső kertet is ki lehetett alakítani - jó lesz majd dohányzó helynek, de a bevilágítást is nagyban elősegíti. Innen fentről azt is jól látni, hogy nyolcvan (!) kéményt kellett megmagasítani a környező házakon, hogy az EU szigorúbb normáinak megfeleljenek. Ehhez egy kéményseprő-járda is épült odafent. Odalent pedig az utcafronton néhány üzlethelyiséget is kialakítottak - kíváncsi leszek, mi nyílik majd bennük.

Az építés közben tavaly jártam arra, és meglepetten vettem észre, hogy egy alabárdos kis muki kínál nekem rég megszűnt biztosítást. A ház előtt ugyanis hirdetőoszlop állt, és a rengeteg ráragasztgatott plakát szépen konzerválta a szocialista hirdetéseket. Remélem, megmaradnak valahol, valahogy. A másikon régi-régi hirdetés bíztat: Kezdje a Skálánál! Az FHB költözött be az épületbe (egyedüli bérlőként), a hirdetőoszlopok zöld-piros sávokkal lettek bevonva. De a régi reklámok még ott vannak alattuk, és remélhetőleg meg is maradnak. Kár lenne nélkülük, ugye?

Források:
http://www.b-l.hu/
http://www.octogon.hu/uvegvitorlakon+az+ulloi+uti+fak+-+u48+corner+center+2.html
http://www.epiteszforum.hu/node/6784
http://www.retronom.hu/node/8891
http://www.retronom.hu/node/8888
http://www.iroda.hu/office.php?id=352
http://www.epulettar.hu/cikk/2147.aspx
http://www.epulettar.hu/cikk/69.aspx

2009. december 21-én avatták fel Radnóti Miklós szobrát a Nagymező utcában, a Radnóti színház előtt. Az alkotó Varga Imre szobrászművész, a felavató Demszky Gábor főpolgármester volt.

2009 Radnóti éve volt, sokan emlékeztek a költőre, gyalázatos halálára születésének századik évfordulóján.

(Forrás)

Érdekes, hogy ennek a szobornak több példánya is létezik. (A nemzetközi előírások szerint egy szoborból maximum öt készülhet.) Amit viszont nem értek, hogy Überlingen, München, Bor, Mohács, és Salgótarján elvileg már rendelkezik ilyen szoborral, tehát ez már hatodik lenne egy Sulinetes cikk szerint. Más cikk más városokat említ. Hogy van ez, Nyájas?

Források:
http://www.mult-kor.hu/20091221_radnotiszobrot_avattak_budapesten
http://hvg.hu/kultura/20091221_radnoti_miklos_szobor_avatas.aspx
http://www.mno.hu/portal/684025
www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kk/0/14605/1 (Tárolt változat)

Halad a fúrás :-)  2009-ben is folytatódott a 4-es metró építése. A fúrópajzsok áthaladtak a Duna alatt, majd a Kálvin térnél a 3-as metróvonal felett is. Az új szerelvényeket át kellett építeni, így a 2-es vonalon sem jelenhettek meg ebben az évben. Az átadási évre pedig képletet dolgoztam ki, ahol:
M=T+4
M a metróvonal átadási éve, T pedig az aktuális év. :-)


2009.01.09: 4 hónap szünet után ismét elindultak a fúrópajzsok , amelyek hamarosan elérték a Gellért téri állomást. Itt szünet jött. A Fővám téri állomást ugyanis át kellett tervezni, így onnan csak március-április környékére ígérték, hogy tudják fogadni a pajzsot.

2009.01.17: A 4-es metró új kocsijait legalább 1 km hosszú, legalább 400 m egyenes szakaszt is tartalmazó pályán kellene tesztelni , ilyen pálya azonban nincs a BKV-nál.

2009.01.19: A 4-es metró északi fúrópajzsa a kora esti órákban elérte a Gellért téri állomást . Ekkoriban arról is cikkeznek, hogy a 2-es metró vonalára hamarosan megérkeznek az új kocsik - aztán nem álltak forgalomba mégsem. Január 26-án elindult a déli pajzs is.

2009.02.12: Tesztelték, hogy befér-e megfelelően az alagútba az új metrószerelvény. A régi orosz kocsikra hungarocell darabokat ragasztgattak, és végigküldték a szerelvényt oda-vissza a 2-es metró vonalán. A hungarocellek rendben visszaérkeztek, azaz az új metró is el fog férni az alagútban. (Aztán júniusban a 3-as vonalon is megcsinálták ugyanezt a tesztet.)

2009.02.25: Egy betonfödém leszakadása az egyik munkás halálát okozta a Keleti Pályaudvarnál.

2009.02.28: A Fővám térnél -190 fokos folyékony nitrogénnel fagyasztják a talajt. Ez védi meg az épülő alagutat a víz betörésétől:

2009.03.02: A Gellért tér állomáson beszivárgott a víz a metróalagútba, ám ezt az alagutak építésének felgyorsításával sikerült lecsillapítani. (Kis mennyiségű vízbeszivárgás tulajdonképpen természetes jelenségnek tekinthető.)

2009.03.16: Befejeződött az alagútfúrás budai szakasza, mivel a déli pajzs is elérte a Gellért tér állomást. Itt pihenő jött, és csak miután a Fővám téren készen álltak, indult tovább a fúrás a Duna alatt.

2009.03.17: A BAMCO újra befenyegetett: vagy engednek 35 milliárd forintos követelésének, vagy leállnak a munkálatokkal. Bár a BKV is késett a saját részével, a követelés eltúlzottnak volt nevezhető.

2009.04.07: Több mint két éve, hogy 2007 április 3-án elindult az első fúrópajzs az Etele térről. Az akkori ütemterv szerint a pajzsoknak már a Keletinél kellett volna tartaniuk - egészen pontosan 2009 április 17-én törtek volna be a Keleti Pályaudvar állomásra. Ehelyett a pajzsok kb. félúton jártak.

2009.04.08: Mintegy 12 milliárd forintba kerül a 4-es metró járműtelepének megépítése az Etele téren - közölte a DBR Metró Igazgatóság. A több mint 10 ezer négyzetméteres telep az Andor utca - Etele tér - Borszéki utca által határolt 6 hektáros területen kapott helyet.

2009.04.09: A DBR bejelentette, hogy a próbaüzem 2011 helyett 2012-re csúszik át, és a kevésre tervezett 3 hónap helyett akár 6 hónapig is eltarthat majd. Közben a MÁV bejelentette, hogy felújításra kerül a Budapest-Székesfehérvár vonal és a Kelenföldi Pályaudvar is.

2009.04.14: A DBR felszólította a BAMCO-t a munka folytatására. Közben hangsúlyozták, hogy nem a teljes munka állt le, csak az alagútépítés. Az állomások építése folytatódott ez idő alatt is. Ha a BAMCO kiesett volna, akkor vagy új céggel szerződnek, vagy a DBR saját hatáskörébe veszi át a feladatot. Mindkét verzió több hónapos csúszást és jelentős költségemelkedést jelentett volna. A BAMCO két hetet kapott a munka újbóli felvételére. Ha nem tette volna meg, államosíthatták volna a fúrópajzsokat - amire a BAMCO pert indított volna, amit ha megnyer, akár több tízmilliárd forintot is nyerhetett volna.

2009.04.24: Az Alstom Transport Metropolis termékcsaládja a 10. születésnapját ünnepelte. Ilyen jármű közlekedik majd a 2-es és a 4-es vonalon is, és jár már többek között Szingapúrban, Varsóban, Barcelonában, Isztambulban és Shanghaiban.

2009.04.29: Bár nem kapta meg sokmilliárdos követelését, a BAMCO mégis maradt a 4-es metrónál, és ismét felvette a munkát. Így május 18-án elindulhatott az első fúrópajzs a Duna alá.

2009.05.14: Bár az EU még mindig nem adott végleges választ a projekt támogatásáról, az már biztos, hogy - mivel 11 szerződésnél hiányzott a nyílt tendereztetés - 60 milliárd forintnyi megigényelt támogatás már elúszott . A metró második szakaszának támogatására viszont már korábban nemet mondott az EU, arra hivatkozva, hogy a Keleti pu. - Bosnyák tér szakasznak túl gyérek a megtérülési mutatói.

2009.05.20: Demszky bejelenti Brüsszelből , hogy sikerült elvi megállapodásra jutni az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) képviselőjével, hogy minden kifogásolt szerződést kiemelnek a metró projekt támogatási kérelméből, hogy a korábbi visszafizetési kockázatot elkerüljék. Demszky arról is beszélt, hogy a kieső 60 milliárdot majd a második ütemnél felhasználhatják.

2009.05.26: A Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyével megkezdődött az új Alstom metrókocsik tesztelése az Örs Vezér téri üzemi vágányon. Akkor úgy tűnt, hogy év végén forgalomba is állhat az első kocsi. Akkor már ismert volt, hogy a metró orrában a menekülő létra nem felel meg a magyar előírásoknak.

2009.06.05: A déli fúrópajzs 190 métert haladt előre a Duna alatt. A Fővám tér már tudja fogadni a pajzsokat. Ezután egy héttel indulhatott a másik fúrópajzs, illetve a pajzs kiszolgálása is áttelepült az Etele térről a Szent Gellér térre.

2009.06.09: Kemény, agyagos talajba ért, így leállt a fúrópajzs a Duna alatt. A gépet visszahúzták, lepucolták, ezután indulhatott újra a fúrás.

2009.06.10: A járműtelep megépítését a Swietelsky az előzetesen becsült 8,2 milliárd forint helyett 11,5 milliárdért vállalta el. Az új járműtelep központi épülete 5 ezer négyzetméteres lesz, és két csarnokból, műhelyből és raktárból áll. A központi épületből emelkedik ki egy 7 szintes, szintenként kb. 900 négyzetméteres irodaház-tömb. Ebben kap helyet az új, integrált M2-M3-M4 diszpécserközpont is. A járműtároló 11200, mígy a pályafenntartási épület 1500 négyzetméteres lesz.

2009.06.11: Az EU cáfolta Demszky korábbi állítását, aki szerint a nem EU-konform pályáztatások miatt kieső 60 milliárd forintnyi támogatást majd a második ütemnél fel lehet használni. Az EU a második ütemnél még a gazdasságossági vizsgálatánál tart, támogatásról szóló döntés (még) nem született.

2009.06.29: A fúrópajzs betört a Fővám tér állomásra . Az északi pajzs július 6-án indult el a Gellért tér alatt.

2009.07.06: A második ütem áttervezésére született javaslat. Eszerint a Hungária körúti és a Bosnyák téri állomás megépülne, a Róna utcai és a Dózsa György út megállók végleges kiépítésére viszont csak később kerülne sor. A felszabadult pénzből a budaörsi irányú meghosszabbítást (III. szakasz) lehetne elkezdeni. Az első ütem kb. 7,5 km az Etele tértől a Keleti pályaudvarig, a III. szakasz 2,1 km. (Az első ütem állomásairól itt olvashatunk .) A VEKE a tervezett változtatást úgy értelmezte, hogy beismerték a második ütem elhibázottságát.

2009.07.28: Letették a kelenföldi járműtelep alapkövét . Ennek kapcsán Klados Gusztáv elmondta: a 4-es metró vonalán már vezető nélküli szerelvények járnak majd - hasonló rendszer működik Szingapúrban, ahol 1 évig tesztelték a működést.

2009.08.04: Még nem dőlt el, hogy a Keletitől kifelé metró vagy villamos jár-e majd. Októberben a Thököly út felújításával eltűntek a macskakövek - ideiglenes aszfaltburkolat került rájuk.

2009.08.07: A metrókocsik menekülőlétráinak átszerelését az Alstom 4,2 millió euróért (kb. 1 milliárd forintért) vállalta. A régi megoldásnál a létrát a vezetőnek (2-es metró) vagy az utasoknak (4-es metró) kell kiemelniük, és beilleszteniük a küszöbbe. Az új megoldásnál az egész szerkezet az ajtóval együtt kinyílik, és egy rámpa ferdén ráhajlik a sínekre.

2009.08.14: Először hajtott be az új metrókocsi az alagútba. A prototípus szerelvényt végigvontatták a 2-es vonal alagútján. Akkor úgy tűnt, hogy az év végén már forgalomba is állhatnak az első szerelvények.

2009.08.27: A várt 237 milliárd forint helyett 181 milliárd forint EU-támogatást kapott az első szakasz. A hiányzó 56 milliárd forint előteremtésére nem volt azonnali forgatókönyv. Felmerült a költségek lefaragása, és a Közlekedés Operatív Program forrásainak átcsoportosítása is. Az első szakasz kötségét ekkor 353 milliárd forintra becsülték - ebben van egy 40 milliárdos tartalék keret is. A második szakasznak ekkor még kiviteli terve sincsen. A 181 milliárdos EU forráshoz még 41 milliárd forint költségvetési támogatás járul, ez összesen 212 milliárd forint. A csökkentett forrás visszahatott a 2007-es és a 2008-as költségvetésre is.

2009.09.21: Játszóteret avattak a XI. kerületben, a Kanizsai utca és a Fehérvári út sarkán. Az EU-konform játszótér egy kincses szigetet idéz, és 40 millió forintos költsége része volt a 4-es metró költségvetésének. Ez volt az első nagyobb visszaadott munkaterület.

2009.09.26: A Köztársaság téren urbánus művészeti fesztivált rendeztek szombaton. Élő graffiti, kiállítás, gördeszka, hiphop szerepelt az Art Station programban.

2009.10.15: A 4-es metró ismét csúszott, ez alkalommal 10 hónappal későbbre ígérték az átadást. A BAMCO és a DBR egymásra mutogatott: a másik a hibás! A Gellért téri és Fővám téri csúszások miatt új ütemtervet kellett készíteni. A Gellért téren elmaradt átkötő alagút megépítését 2011 márciusáig kell befejezni az ütemterv szerint.

2009.10.16: Eredményesen tesztelték az új metrókocsikat . Péntekre virradó éjjel volt az első alkalom, hogy a szerelvény kísérő jármű nélkül közlekedett.

2009.10.26: Megnyitották a Kálvin teret - pontosabban megnyitottak egy sávot az Astoria irányába, és kerékpársávot alakítottak ki a körút mindkét oldalán. A metróépítéshez kapcsolódó felszíni beruházások a projekt kb. 15%-át adják.

2009.10.27: Mégsem hagyják ki a két megállót a második ütem vonalából, viszont kisebb állomásokat terveztetnek erre a szakaszra. Az EU-tól további 75 milliárd forintnyi támogatást kérne a főváros, a második szakaszt 2014 végén lehetne átadni.

2009.10.28: Orbán Viktor és Tarlós István egy sajtótájékoztatón ígéretet tettek a 4-es metró építésének befejezésére, ugyanakkor az egyre magasabb költségek kivizsgálását is jelezték.

2009.10.29: A VEKE szerint a második szakasz helyett villamost kellene vezetni a Keleti pályaudvartól az újpalotai lakótelepig - írta a NOL .

2009.11.08: A fúrópajzs vasárnap éjjel áthaladt a 3-as metró alagútja felett a Kálvin tér alatt.

2009.11.13: A sok késésből egy kicsit behozhatnak, ugyanis a tervezettnél jobban halad a fúrás a pesti oldalon - jelentette be Klados Gusztáv, a DBR projekt igazgatója.

2009.12.03: Klados Gusztáv szerint a 4-es metró költsége szerint az európai középmezőnybe tartozik, a legdrágább az amszterdami 52-es jelű vonal. A 4-es metró várhatóan 184 millió EUR/km áron készül majd el. A mallorcai vonal nem összehasonlítható a budapestivel, mert az felszín alatt épülő (mint a földalatti), sokszor beépítetlen felszín alatt haladó vonal.

2009.12.17: A metróvonalak pozitív üzleti hatásáról közölt cikket a tozsdeforum.hu portál.